:-)
-
Az "Andalúz dalok"-ból (1921)

GITÁR

Lassú rivásba
kezd a gitár.
Széttörnek a reggel
kelyhei már.
Lassú rivásba
kezd a gitár.
Csitítani kár.
Hallgatni nem tud,
zokog, ha fáj.
Egy hangra jár,
mint víz sírdogál,
mint hófuvásba
szél sírva száll.
Hallgatni nem tud,
zokog, ha fáj.
Jaját zokogja
távoli tájért.
A Dél izzó homokja
fehér kaméliákért.
Hogy alkony ez, s hol volt a hajnal,
hogy a nyíl sehova nem talál,
s az ágon az elhallgatott dal,
első halott madár.
Ó, szív, gitár!
Öt húrral, öt karddal
járt át a halál.
-
fordította: Vas István

**

KERESZTÚT

Keleti szél;
lámpa ing.
A szívben a tőr
markolatig.
Az utca körben
úgy remeg itt,
mint húr, mit a kéz
kifeszít;
surrogva, mint
darázs kering.
S ott látom mindenütt a
szív
mélyén a tőrt,
markolatig.
-
fordította: Timár György

*

KERESZTUTCA

Keleti szélben
lámpa ring,
tőr rezeg
a szívbe szúrva.

Az utca
feszült ideg,
s a húrja
úgy remeg,
de zúgva,
ahogy egy nagy bögöly.

Ezt látom mindenütt
már:
egy szörnyű tőr
a szívbe szúrva.
-
fordította: Veress Miklós

**

DÖBBENET

Utcakőre hullt halottan,
tőrt virágzott néma melle.
Senki sem ismerte ottan.
Szűzanyám, a lámpa hogyan
lobbant!
Az a lámpa hogy zizergett
izgatottan!
Pirkadat volt. És a roppant
hűs egeknek tárt szemére
senki sem hajolt titokban.
Mert utcakőre hullt halottan,
mert tőrt virágzott néma melle
és mert senki sem ismerte ottan.
-
fordította: Veress Miklós

**

LÉLEKHARANGOK

Sárga tornyok
harangjai
felcsendülnek árván.

A hang kitárul
a magasban
sárga szelek szárnyán.

Hervadt narancsvirág-
koszorújával sárgán
a halál lép az úton.
Fehér gitárján
dalt penget, és
egy dal virul ki száján,
egy dalt penget árván.

A por ezüst hajóorr,
siklik a szelek szárnyán.
-
fordította: Eörsi István

**

SOLEÁ

Feketébe öltözötten
azt hiszi, hogy csepp a föld,
és a sziv, az véghetetlen.

Feketébe öltözötten.

Azt hiszi, hogy szerteröppen
drága sóhaj és kiáltás
szélfuvásban, messze ködben.

Feketébe öltözötten.

Erkélyét ha nyitva hagyja,
hajnalonta száll az égbolt,
s tárt szobába futva szökken.

Jaj, jajajajaj,
feketébe öltözötten.
-
fordította: Nemes Nagy Ágnes

**

TÁNC

Carmen táncol odakint
utcádon, Sevilla,
hófehér haj s csillogó,
táguló pupilla.

        Lányok!
csukjátok a rácsot!

Sárga kígyó, mint a láng
tekerőzik a fejére,
s rémlik benne, táncolóban
réges-régi száz legénye.

        Lányok!
csukjátok a rácsot!

Mind kihalt az utca körben,
s mélyén messzi félhomálynak
andalúz szivekbe tört
régi tüskék visszafájnak.

        Lányok!
csukjátok a rácsot!
-
fordította: Nemes Nagy Ágnes

/Federico García Lorca válogatott versei - Kozmosz Könyvek, 1977/

(Kivéve Timár György fordítását)