Következetesen agarenosoknak hívják IX–X. századi „kalandozó”-inkat a Nagyobb Sankt Gallen-i évkönyvek. Így az emlékezetes 926. évi rajtaütésről szólva, amikor a félkegyelmű Heribald baráttal közelebbi ismeretségbe kerültek, és jókat mulattak rajta, az említett annales írja (egy évvel korábbi, téves datálással):

 

„925. Agareni Monasterium S. Galli invaserunt. Vuiberat martyrizata est.”

 

„Az agarénoszok benyomultak Szent Gallus kolostorába. Wiberada mártírhalált szenvedett.”

 

 

Lásd például:

 

Johannes Duft–Tibor Missura-Sipos: Die Ungarn in Sankt Gallen – Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. Gallen / Magyarok Szent Gallenben – Középkori források a magyar nép történetéhez a Szt. Galleni Alapítvány Könyvtárban; St. Gallen, 1992, 11. o.

 

-------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Csihák György–Werner Vogler szerk.

 

Ungarn und die Abtei Sankt Gallen – Magyarok és a Szent Gallen-i Apátság

 

Zürichi Magyar Történelmi Egyesület–Stiftsarchiv Sankt Gallen, St. Gallen–Bp., 1999

 

 

 

PDF