Szádeczky-Kardoss Samu:

„Ha azt a közlést, miszerint a frank követeket Theodorich küldötte Bizáncba, nem hibás név­cserének tekintenénk, akkor az egész követségjárást 696-nál korábbra nem datálhatnánk. II. Theodorich ekkor lépett ugyanis Austrasia trónjára (testvérével, II. Theudeberttel, nagyanyja, Brunichild gyámsága alatt; l. Richter I, 97). 675–696 között II. Childebert, Theodorich és Theudebert apja ül még Austrasia trónján, s valószínűleg az ő nevét tévesztette össze Theophylaktos (vagy forrása) a fiáéval. Mert 692-nél későbbre datálni a szóban forgó követségjárást nem merném, még ha az ilyen interpretációs kísérletek helyességét egzakt bizonyossággal el nem is utasít­hatjuk. (Labuda 596-ra, A. Gasquet [L’Empire byzantin et la Monarchia franque, Paris 1888, 203] éppenséggel 602-re gondol mint a frank követség útjának időpontjára; az utóbbi nézet valószínűtlenségét jól mutatja meg P. Goubert, Byzance avant l’Islam II. 1., Paris 1955, 90.)

Bár igaz, hogy Itáliában a langobardokkal II. Childebert békét kötött 691-ben (Richter I, 94–95), s így ezen a területen megszűnt a császárt fegyveresen segíteni, ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az avar­–szláv veszedelemmel szemben kereste a Maurikiosszal való összefogást.”