Szádeczky-Kardoss:

„Az elbeszélt események föld­rajzi vonatkozásairól a következőket mondhatjuk. A perzsa mérföld (parasangés) valamivel kevesebb mint hat kilométer. Hebdomon Konstantinápoly falakon kívül eső nyugati elővárosa. A Iustinianos építtette nagytemplom a Hagia Sophia (= ’Szent Bölcsesség’). Pégé (a ’Forrás’) Mária temploma kevéssel a városfalon kívül feküdt (R. Janin, La géographie ecclésiastique de l’Empire byzantin. I. partis. Le siège de Constantinople et le patriarcat oecuménique. Tome III. Les églises et les monastères, Paris 1969, 223–228). Rhégion ma Küçükçeşmece (vagy inkább Küçükçekmece; topográfiájára lásd S. Eyice cikkeit, amelyeket O. Feld ismertet: Byzantiniache Zeitschrift 73 [1980] 231). Rhamphos a Márvány-tenger partján vezető útnál feküdt Rhégion és Sélymbria (ma Silivri) között. Daonion pontosan nem lokalizálható hely a Marmaca-vidéken (V. Tapkova-Zaimova: FGHB III 191). Hérakleia ma Marmaraereğlisi (egyes térképeken egyszerűen Eredi alakban szerepel a városnév; feljebb mi is említettük ezt a rövidebb alakot). Enaton nevét Janin (Constantinople byzantine, Paris 1964, 449) Henaton formában említi, és Konstantinápolytól 9 mérföldnyire lokalizálná. Ez azonban csak a név etimológiájából levont következtetés. Valószínűbb Boor névmutatójának megállapítása, miszerint a Hérakleiából Anchialosba vezető útvonalon fek­hetett a helység. A ťNyugati ÓceánŤ kifejezést, ahonnan a szláv küldöttek az avar kagánhoz jöttek, általában a mai Keleti- (vagy Balti-) tengerre szok­ták érteni. Ami a Xérogypsos folyót illeti, ez a jelen passzuson kívül Anna Komnena Alexiasában (VII, 11 ) van még említve, s úgy szerepel, mint egy Tzurul­lon (a mai Çorlu) városától nem nagyon messze elhaladó folyó. Igazán részletes Törökország–Bul­gária-térkép nem állván rendelkezésemre, nem tudom ellenőrizni, hogy P. Goubert a terület földrajzának beható vizsgálata (vagy pusztán a két görög auctor­hely összevetése?) alapján írja-e : ťLe fleuve Xero­gypsus prend sa source près d’Anchialos et se jette dans la Propontide non loin de TchourlouŤ (P. Goubert, Les guerres sur le Danube à la fin du VI^e siècle d’après Ménandre le Protecteur et Théophylacte Simocatta: Actes du XII^e Gongrès International d’Etudes Byzantines t. II, Beograd, 1984, 121). Az Ergene (Erkene) folyó maga, amelyet V. Tapkova-­Zaimova (FGHB II 316) Jirečekre (Geschichte der Serben I., Gotha, 1911, 101) hivatkozva a Xérogypsosszal azonosnak tart, nem Anchialos közelében ered. Vannak azonban északról jövő mellékfolyói az Ergenének, amelyek esetleg (?) tekintetbe vehetők lennének. Egyébként a Xérogypsos olyan összetétel, amelyet egynél több folyó elnevezésére is használ­hatott a görög ajkú lakosság (záros = száraz, gypsos = mész[kő]). Így semmi lehetetlen nincs annak a feltételezésében, hogy Anna Komnéna és Theophylaktos Simokattés két különbőzd folyót jelöl a Xérogypsos névvel. Alátámasztani látszik ezt az elgondolást az a körülmény is, hogy Theophy­laktos a feljebb (29. §) általunk már megbeszélt passzusában (I, 7, 3) a mai Ergene (Erkene) folyót Erginiasnak mondja: alig hihető, hogy egyazon víz egyazon auctornál két tökéletesen eltérő elnevezéssel szerepeljen.”