Régen a Nokia telefonok csoda számba mentek. komoly rajongojuk voltam. Szinte évente cserélgettem őket, csak mert a másikat jobbnak gondoltam.
A saját tapasztalatom szerint az 5100 volt a csúcs a sport telefonok között. Valóban strapabíró munkatelefont találtam meg vele. egyetlen bajom, nagyon hiányzott a belső kamera.
Aztán jött az 5140. Jó volt, de a kijelzőjét gyakran nehezen lehetett látni és a por is konnyen bele ment. A kijelzőn javított a gyártó az 5140i verzióval, ami softweresen omlott össze minden hónapban. A port ez is vonzotta és hőmérője is állandóan hülyeséget mutatott. kb 10 perc beszélgetés után kikapcsolt, teli akkuval is.
Már nagyon vártam a 5500-t korához képest jó kamera, bluetooth, elmozdulás érzékelő, csupa (számomra legalábis) hasznos tulajdonság. Fél év alatt, nem volt összesen 5 olyan napom, mikor elégedett voltam vele. Az "erős" fémház, szinte magátol hullott darabokra, renszeresen lefagyott, max.fél napott bírt az akku, stb.
3 év alatt akkorát csalódtam a Nokiában az egyre romló minőség miatt, hogy az N93-as céges telefont visszutasítottam és inkább magam vettem egy Sonyericson K850i-t.
Nem olcsó ez a készülék sem. De immár fél éve, a legnagyobb kellemetlenségem az volt vele kapcsolatban, hogy olyanok is hívnak rajta, akikkel nem szivesen beszélek.
Naponta töltöm (megszokásbol), de legutobb úgy mentünk 10 napra nyaralni, hogy a töltőt itthon felejtettem. Kikapcsoltam a bluetooth-t és a 3G-t, szerencsére kevés hívásom is volt (10-15) a nyaralás alatt, de végig bírta az akku.
Én nem bántam meg azon fogadalmamat, hogy soha többé Nokia...