Hú, ez nekem mint halálkutató számára igen érdekes, és találtam rá bővebb forrást is a neten. A világ mán csak ijen.

"Az usztasa haláltáborok egyes parancsnokai és tisztjei katolikus papok voltak. Jasenovac parancsnoka, Miroslav Filipovic páter ferences szerzetes volt. Három további ferences rendi barát – Zvonko Brekalo, Zvonko Lipovac és Josef Culina – szintén usztasa tisztekként szolgáltak a háború alatt, és ők voltak Filipovic segítői a tömeges kivégzések felügyeletében. Közben az usztasa milíciák a vidéket járták, városokat és falvakat dúltak fel és raboltak ki. A kivégzések többnyire az áldozatok otthonában történtek, a legkezdetlegesebb fegyverekkel – kalapácsokkal, kaszákkal, vasvillákkal vagy szekercékkel. Az utcák mentén akasztottak holttestei lógtak. Egyeseket keresztre feszítettek, köztük Luka Avramovicot, a jugoszláv parlament egykori tagját, tízéves fiával együtt.
Az egyik jellemző rémtett során usztasa katonák 331 szerbet fogtak össze, akiket arra kényszerítettek, hogy ássák meg a saját sírjukat, majd baltákkal mészárolták le őket. A helyi ortodox pópának könyörgő imádságokat kellett mondania haldoklók lelki üdvéért, miközben a saját fiát a szeme láttára darabolták fel. Azután a pópát megkínozták: a szakállát és a haját kitépték, a szemeit kitolták, végül pedig élve megnyúzták.
Az ortodox templomok, kolostorok és lakóházak kifosztása után az értéktárgyak ferences templomokba és rendházakba kerültek, ahonnan később a Vatikánba vándoroltak.
XII. Pius a Horvátországba delegált személyi küldöttje, Ramiro Marcone olasz bencés apát segítségével gondosan tájékozódott a történésekről. Stepinac érsek szintén rendszeres jelentéseket küldött a Vatikánba. Egy 1944. május 8-án kelt hivatalos levélben az érsek örömmel tájékoztatta az egyházfőt, hogy addig a napig "244 ezer ortodox szerb tért be az Isten Egyházába".

Teljes cikk itt: http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=55944