Kedves kilenctizenegy!

Kérdéseid jogosak, de valószínűleg megválaszolhatók, vagy legalábbis valószínűsíthető válaszok következtethetők ki.

Először is tisztázzuk a magasfokok illetve a magasfokú műhelyek fogalmát. Ezzel kapcsolatos csekély ismereteimet főként a Pataky Lajosné féle repertóriumból szereztem.

A Magyarországon működő skót rítusú páholyok azon tagjai, amelyek a magas fokokat (más néven filozófikus fokokat) elnyerték, úgynevezett magasfokú műhelyeket alaoítottak. Ezek tagja természetszerűleg csak a magasfokokat elfogadó páholyok magasfokba felavatott mesterei lehettek. Ilyenek eleinte a Nagyoriens majd az egyesülés utáni Symbolikus Nagypáholy keretei közé tartoztak. Tehát az első három fok főhatósága a Nagypáholy, a magasfokoké pedig a magasfokú szabadkőművesek saját önszerveződései voltak.

Magyarországon ez úgy történt, hogy három-három páholyból kikerülő 18. fokú szabadkőművesek alkottak egy káptalant, három-három káptalan 30. fokú szabadkőművesek alkottak egy tanácsot és a tanácsok 33. fokú szabadkőművesei alkották a Nagytanácsot. (Hazánkban tanácsból már csak kettő volt.)

A Nagytanács a magasfokú műhelyek főhatóságaként szolgált, valahogy úgy, ahogy a Nagypáholy a páholyok főhatósága.

Minden magasfokú műhely önálló volt, elnökét, titkárát, kincstárosát maga választotta, de az elnök csak magasabb fokozatú szabadkőműves lehetett, mint a műhely foka. Így a 18. fokú káptalanok elnöke 30. fokozatú, a (30. fokú) tanácsok elnöke 33. fokozatú szabadkőműves volt.

A Nagytanács titkára a Nagykancellár volt, egy évre választották, elnöke (külföldi forrásokban Főparancsnok vagy Nagyparancsnok néven említik) öt évre volt választva.

A Repertórium szerint a magasfokú műhelyek 1869-től 1894-ig működtek.

Ez meglepetés számomra, mert én azt hittem eddig, hogy egészen a Horthy-korszakbeli betiltásig megvoltak a magasfokú szervezetek. (Azt tudtam, hogy 1945 után nem alakultak újjá.)

Nem teljesen világos számomra, hogy a 18. fokú káptalanokban és a 30. fokú tanácsokban részt vettek-e a magasabb fokozatúak, úgy mint a három fokozatú páholymunkákban is az inasfokon mindenki részt vehet, a legényfokú munkákban a legények és a mesterek és a mesterfokúakban pedig csak a mesterek. A fentiekből mindenesetre ez valószínűsíthető. A másik kérdés számomra hogy a magas fokokat ki adományozza, a páholy, vagy a magasfokú műhely? Ezt egyelőre nem tudom.

Az eddigiekből az mindenesetre kiderül, hogy a magasfokú műhelyek tagságának merítési bázisa a harmadfokú (mester) szabadkőművesek összesége - pontosabban azok, akiknek páholya egyáltalán elismeri a magasfokokat.

Ebből az is következik, hogy eléggé furcsa, ha nem szabálytalan lehet egy olyan szituáció, amikor egyetlen páholy tagjainak magasfokú szabadkőművesei alkotják a káptalanokat, tanácsokat és Nagytanácsot.

A kérdés vizsgálatához kiindulásul szolgáló aasr.hu weblapon bemutatkozó szervezet feltehetőleg egyetlen páholy csupán és úgy tűnik, hogy Bécsben működik, ha még működik. A weblapjukon nincsen hír napjainkra "templomi munkákról" és kirándulásokról említés. (A régebbieket feltüntették.)

Könnyen elképzelhetőenek tartom - de ez már tényleg spekuláció - hogy valamelyik tájékozatlanabb bécsi páholy vagy Nagypáholy adott pátenst nekik arra a jó célra, hogy létrehozzák a magasfokú szabadkőművességet Magyarországon.

Hogy ezt a támogatást komoly szervezetek adták-e, illetve fenntartják-e, arra nézve kiki.roller információja szerint a válaszuk:

"Nagy ívben elkerülni!!!"