"Ápolónő"!

Igen, ez esetben így, idézőjelbe téve.

Akit néha a nép gyanútlanul, még "kedvesnővér" megszólítással is szokott illetni.

 

Így ő az éjszaka kellős közepén, az "ápolónő", a "kedvesnővér" a vízért könyörgő, műtét után lábadozó idős beteg asszonynak: "Én magamért élek, és nem magáért! Hétfőn is így kezdődött ..." - majd sarkonfordult és anélkül távozott, hogy megitatta volna megvetése magatehetetlen tárgyát.

 

Egy hasonló korú sorstársa kecmergett fel kínkeservesen, hogy segítségére legyen a magárahagyott hálótársának (köszönet érte).

 

Így, ebben a stílusban, egy előzmények miatt sértődött egészségügyi dolgozó!

 

Megismétlem: Én magamért élek, és nem magáért!

 

Mindez Baján, 2008-ban, városunk kórházában.

 

Nem és nem, nem vagyok hajlandó tovább tűrni!

 

Rövidesen visszatérek az esetre, előzményekkel és folytatással egyetemben.