Hátigen, ezek a közkeletű infók. De ezt főleg egy profi marketing csapat terjeszti.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a roskadás attól függ, hogy milyen az adott termék testsűrűsége. A nagyon könnyű (üveggyapotnál 10-15 kg/m3, kőzetgyapotnál 30-40 kg/m3), hordozó nélküli szálas anyagok mind hajlamosak a roskadásra, anyagtól függetlenül. A táblásak nem nagyon. N.B.: A kőgyapot és az üveggyapot alkalmazása szinte teljesen megegyezik, a különbség az, hogy az üveggyapot vékonyabb szálú, ezért valamivel jobb a hőszigetelő képessége, és azonos alkalmazási területen a térfogatsúlya fele, harmada a kőzetgyapotnak.
Mindkét anyag kristálytanilag üveg, csak az egyiknél konkrét üveget olvasztanak és centrifugálnak (mint a régi ruhacentrifugák), a másiknál kőzetet olvaszatnak, és 3-4 tárcsára folyatva csapatják szét. Maga a kőzet a végén ugyancsak üveges állapotba kerül.
Hogy kit melyik irritál jobban, az lehet szubjektív: én dolgoztam mindkettővel, a kőzetgyapottól tovább vakaróztam. Ki kell próbálni. amúgy elvileg mindkettővel porálarcban illik dolgozni.
A páraáteresztésük az adatlapokból megtalálhatő, szerintem jelentős különbség nincs, és amúgy sem izgalmas.
