Az ember kialakít egy csomó kompromisszumot, mire megveszi a babakocsit, és aztán a választott darab adottságaival él együtt.
Persze vannak kivételek, pl kőgazdag, bazi nagy lakással, földszinten, autóval - így ugye kit érdekel a súly, kit érdekel, ha a változó igényekhez új és még ujjabb kocsikat kell venni, nem kell boltba járni, és persze sosem kell buszra fölemelni. Mi pórnépek ehelyett kiválasztunk egy kocsit, ami a lehető legtovább alkalmas nekünk, pl könnyű, kicsire összecsukható - vagy bármilyen, kinek mi a tényleges igénye - és ha már úgy alakult, hogy mindent nem tud az a kocsi, akkor az átmenetibb időszakokra, pl amíg csak és kizárólag fekszik a baba, barkácsolunk...

Mellesleg mi végül nem is barkácsoltunk, a kocsi nem vízszintesig dönthető, de a lényeg, hogy a baba háta egyenes legyen, az már nem annyira számít, hogy a lábai tökéletes egyenesben folytassák és az sem, hogy az az egyenes kicsit szöget zárt be a talajjal. Mivel refluxos, már az inkubátor is alá volt támasztva a fejénél, jól is jött, hogy nem vízszintes - kicsit feljebb csúsztattam, hogy a feneke alatt legyen az a minimális hajlat és tök jól elvolt.