A gyermekcentrikusság önmagában nem baj - csak az, amikor félreértelmezik, mint ahogy manapság. Az alapvető cél tulajdonképpen helyes - a gyermek testi-lelki-szellemi igényeit a lehető legteljesebb módon kielégíteni; ami kimaradt a számításból, az az, hogy bizony korlátok is kellenek ahhoz, hogy a társadalom hasznos tagja váljék belőle.

Tömören és röviden: csőlátó individualizmus. A mai kor embere képtelen közösségben gondolkodni, nincs tudatában annak, hogy az egyén érdekei mellett a közösségi érdekeinek figyelembevétele is alapveltétele a túlélésnek és a hatékony működésnek. És nem adja át a gyermekeinek, mert nincs mit.