A kiropraktika kúraszerűségéről ellenkező a véleményem, mert megjelenésekor elolvastam a Csontkovácsok titkai című könyvet, amit Dr. Ormos Gábor írt, ki akkor reumatológus vagy mi volt, és a könyvből ítélhetőleg a témát elég részletesen tanulmányozta külföldön is (vagy külföldi forrásokból is).

Sőt. Hogy precízebb legyek, nekem, mint laikusnak, kinek majd 2 évtizede a csontkovács létszükséglet évi egyszer, a saját problémám és kezelése tapasztalatainak alapján az a véleményem, hogy a sokszori kezelés az a pénznyerés érdekében történik.

Az viszont tény, hogy van csontkovács, aki nagy gondot fordít az izmok és kapcsolt részeik bemelegítésére. Az egyetlen, akinél ilyent tapasztaltam, viszont más módszerrel kezelt, laikus saját-test-érzéseim szerint "határozottabban" - azaz nála erre szükség is volt, míg Szi úrnál meg mondjuk még nem. Ja, volt még egy, egy amerikai, az Örsnél bérelt rendelőt a BKV toronyban (régi derékfájósok emlékezhetnek rá), na, az izomlazító kencét is alkalmazott, csak az általa alkalmazott fogások rajtam nem segítettek - egy hét kínlódás után viszont elmentem Kelenvölgybe, mert Szi úr újra rendelt... :)))

Utólagos fájás? Sokáig. Akár. Csak másféleképpen. ELvégre ott minden regenerálódik... Szi úr kifejezése volt: most telik majd meg az eddig öszenyomott ideg vérrel... Volt, hogy május elejei kezelés után a bal utolsó 3 lábujjam időnként zsibbadtnak találtatott, egészen augusztus végéig, mikor azt vettem észre, hogy az egy hét orfűi úszkálás után már sose találom zsibbadtnak.