Dehogy, Sashegyen laktam :)

Ha nem nagyon off, hadd sztorizzak én is.

Akkoriban az iparpolitikában olyan szelek fújtak, hogy telepítsünk ipart vidékre, hogy tehermentesítsük a székesfővárost. Én éppen akkoriban érettségiztem (1972) és nem vettek fel a Miskolcra, a Műszaki egyetemre. Apám akkor választás elé állított vagy elmegyek az NDK-ba dolgozni (valamicskét beszéltem németül) vagy elmegyek ipari tanulónak. Bár engem az elektronika érdekelt, annyi hátszelem nem volt, hogy rádió-tv műszerész legyen belőlem, csak a mechanikai műszerész osztályba jutottam be, ami azzal kezdődött, hogy fél évig kalapácsot reszeltünk. Ezt az osztályt azért indították, mert a MOM gyárat épített Zalaegerszegen. A második évben aztán azért már túljutottunk a kalapácsgyártáson, váltásban felküldtek bennünket az anyagyárba, mindenki egy-egy hónapot töltött ott el. Én pl. tolltartófedelet illesztettem egy etyeki órásmester segédjeként, ugyanis a gyári zsargon tolltartónak nevezte a lyukszalagolvasót, aminek akkoriban indult agyártása. Albérletben pedig a Sashegyen, talán a Vércse-közben laktam.
Néhány évvel korábban voltam két hetet egy távoli nagynéninél a Köröndön (akkor még Kodály élt), akkor becsavarogtam a belvárost gyalog. A momos tapasztalatcsere alkalmából a tanulóbérletnek köszönhetően nagy kirándulásokat tehettem villamossal, az Ecseritől Óbudáig bejártam az egész várost. Emlékszem még, a Nagykőrösin volt egy nagy telep, tele eladó Csajkával, talán 10000 forintért vesztegették őket, de nem igen volt rá kereslet. Jártam a Röppentyű utcában is, ott voltak szép autók, hihetetlen árakon.