Móra Ferenc jött rá (sajnos már elég régen olvastam a kis fejezetet erről, így a pontos részletekre nem emlékszem), hogy a magyar népköltészetből kerülhetett át Ipolyihoz ez a motívum, amiben talán igaza lehet, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik mongol népmesében előfordul a hármas fémkoporsó... Ez utóbbiról Móra még nem írt.

 

Ami a folyamelterelést illeti, Jordanes szerint 410-ben Alarik "vizigót" királyt temették el így, a dél-itáliai Busentus folyót elterelve.

 

Bóna szerint valószínűbb, hogy fakoporsóról volt szó, ami a Noin Ula-i fejedelmi temetkezéseknél pl. megfigyelhető. Szerinte a Jordanesnél előforduló copercula szó nem magára a sírládára, hanem annak hármas fémborítására, vereteire utal. Ez a híradás viszont szerinte is hiteles, Priszkosz eredeti hun siratóénekekben hallhatott róla, az ő művének mára elveszett szövegrészletét viszont már csak Jordanestől ismerjük.

 

 

 

Újabban mintha Németh György is foglalkozott volna Karthágó és a só c. kötetében a témával. (Remélem, jól emlékszem.)

 

-------------------------------------------------------

 

Tegnapelőtt mutattak valamelyik adón egy összeállítást Si Huang-ti császár agyaghadseregéről és a terrakotta hadsereg által őrzött sírról. Ez a sír tulajdonképpen egy négyszög alapú piramis (vö. a kurgánokkal), amelyet 30 és 40 év közötti munkások építettek. A mauzóleum közelében megtalálták ezeknek az építőmunkásoknak a sírját -- a régészek azt mondják, valószínűleg a munkálatok befejeztével ölték le őket, hogy senkinek el ne árulhassák a kripra hollétét.

 

Néprajzi Lexikon:"A szkíta előkelőségek temetkezésének titkosságát már Hérodotosz is említi (i. e. 4. sz.), a középkor egyes keleti utazói s utóbb Marco Polo a mongol-tatárok titkos temetéséről is hírt adnak. Az Attila-hagyomány tehát ilyen vonatkozásban hitelesnek látszik."

 

Sajnos csak fél füllel hallottam, mert éppen vendégeink voltak, de valami olyasmit emlegettek még a műsorban, hogy a piramis alakú síremléket higanyfolyammal vették körül.

 

Anno online történelmi magazin: "A több mint 8000 ezer agyagfigurából álló túlvilági kísérethez foghatót nem ismer a világ, s bár azóta más sírokból is előkerültek ennél korábbi időszakból származó agyagkatonák, ám a Hszianban, Kína egykori fővárosában, a birodalmat egyesítő Csin Si Huang−ti (élt: i.e. 260–210) császár sírhelyének közelében eltemetett hadsereg nemcsak méretét, de megalkotásának precizitását tekintve is egyedülálló. Az apró részletekre is gondosan ügyelő mesterek minden harcosnak egyedi arcot mintáztak, s a lovak és harci szekerek is hasonló aprólékossággal készültek. Magát a sírhelyet a kutatók szerint kb. 38 évig építette 700 ezer munkás. Egyelőre nem mernek belevágni a feltárásába, mert nagymennyiségű higany jelenlétét mutatták ki, s azt feltételezik, hogy a sírban egyéb veszedelmes 'védelmi rendszereket' is kialakítottak az illetéktelen behatolók távoltartására."