A frank katonai vezetés szégyene, hogy még az elhagyott, illetve gyéren lakott dunántúli var-khun területek birtokbavétele is felemésztette az erőit: lovaik nagy része elhullott a felvonulás során, a mai ausztriai trületeken pedig keményebb ütközetekbe kellett bocsátkozniuk a várkonyokkal. Mindenesetre a Kárpát-medence szomszédságában és peremterületein szlávosodó kaganátusok jöttek létre, ugyanis a szárazság elől félrehúzódó hun-avarok korábbi szláv gyepűnépeik közé tudtak elsősorban menekülni. A soha nem látott méretű aszály pedig nemcsak a frankokat vonzotta ide, hanem az ukrán sztyeppe népeit is, valamint Krum kagánt, a sztyeppeiek által adóztatott északabbi vidékek pedig szintén kezdtek önállósulni. Így lett független Kijev, Csernyigov stb., ahol egyre növekedett a varjag és szláv elemek súlya. Egy pár száz évig azonban ezeknek a szarmata rusz nevet viselő államoknak a vezetői is még kagáni címmel dirigáltak... "

Ez pedig a hungár történelemkutatás szégene!