Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.16 0 0 53
Folyt.
.................
Térjünk közvetlenül a második fejezetre, amelyben Rezun ostorozza az egész szovjet, második világháborúval kapcsolatos történelemírást, és egyértelműen ,,hazugnak" kiáltja ki. Ezt is furán teszi: a hatkötetes ,,A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja, 1941-1945" kiadvánnyal kezdi. Ami egy maximálisan leegyszerűsített, egy átlag olvasóra orientált kiadvány, amelynek ő majdhogynem hivatalos információs és enciklopedikus történelmi tartalmat tulajdonít, és ebből a pozícióból kezdi a ,,kritikáját". Miért nincsenek felsorolva a katonai körzetek, és miért nincsenek megnevezve a körzetek parancsnokai, név szerint, 1941 nyarán? Miért nincsenek felsorolva a hadseregek számai, teljes állományuk, parancsnokaik és diszlokációs körzeteik? Hűha! Sikerült legyet fogni a szar fölött, mit ne mondjak! Az ítélet azonnali és visszavonhatatlan - a hatkötetes hazug! A háború szovjet történelme - az egész hazug! Utánna meg már egészen hisztérikussá válik a szerzőnk - a gépesített hadtestek - mennyi volt belőlük, a feltöltöttségük szintje, mennyi mingdegyikben a járművek, katonák száma? Aham, elhallgatjátok! Elrejtitek a nép elől az igazságot!
A járatlan olvasó pedig még csak nem is sejti, hogy amennyiben mindez szerepelne egy népszerűsítő kiadványban, akkor nem hat, hanem hatszáz kötetes lesz a munka. Ez körülbelül olyan, mintha L.N.Tolsztojtól elvárnánk a ,,Háború és békében", hogy sorolja fel az orosz és francia hadsereg papír és tényleges harci létszámát, sorolja fel az ezred és osztály-parancsnokok neveit, a málhás és hátas lovak teljes állományát és annak állapotát, a kardok élességének mértékét, és hogy mennyi pisztolylövedék volt huszár-ezredenként. Ha meg nálad, Ljova, - legalább is Rezun szerint - ez nincs megadva, akkor az egész munkád egy kalapot nem ér.
Szuvorov úr, pedig maga ismét lapot váltott. Minden egyes történelmi munkának megvan a részletességi szintje. Maga azt kitűnően tudja, hogy amennyiben túlterhelünk egy könyvet statisztikai adatokkal, akkor el fog benne vészni az adott történelmi munka fő vezérfonala. Bármely történelmi könyv bármely szerzője olyan mennyiségű statisztikai adatot használ fel, amennyi - véleménye szerint - elősegíti a nézőpontja megértését, segít megértetni az adott történelmi eseményt. Hiszen maga is, saját opuszában, nem az összes, és nem minden harckocsi adatait sorolja fel azok közül, amik részt vettek a háborúban, hanem csak azokat az adatokat használja, amik magának megfelelnek. A hadtörténelmi témájú népszerűsítő könyvek nem haditechnikai szakkönyvek, vagy statisztikai szöveggyűjtemények.
Úgyhogy, amennyiben az olvasó az egyik, vagy a másik kiadványban nem talál rá a neki szükséges adatokra, ez még nem jelenti azt, hogy azok nem léteznek, vagy hogy azokat szándékosan elrejtik előle. Ha ez a mindent ostorozó könyve Szuvorovnak úgy 1965-ben, vagy 1975-ben jelent volna meg, még azt mondanám, hogy akkor meg lehetett vádolni a szovjet történelemírást bizonyos szintű elhallgatással, és valóban nehéz volt kikeresni a megfelelő számokat. Bár ez sem valami konkrét fene nagy titkosság miatt volt az esetek többségében, hanem egyszerűen nem voltak meg a megfelelő emberek a megelőző munkára, vagy egyszerűen az adott témák senkit sem érdekeltek a kutatók közül. Viszont 1995-ben előrukkolni egy ilyen könyvvel!.... Ejnye. Elég lett volna felnyitni a ,,Hadtörténeti lap"
Военно-исторический журнал (№3)) harmadik számát, hogy azonnal megkapja az adatokat az összes frontról, hogy mikor lettek felállítva, mennyi ideig léteztek, kik voltak a parancsnokok, és még azok rövid életrajza is szerepel benne.
De Rezun mind ebben, mind más könyveiben nagyon igyekszik elhallgatni az adott szakmai lap létezését. Ez a lap teljesen romba dönti az állítását, mely szerint ,,még most is elhallgatják a háború statisztikai adatait". Hazugság. Mellesleg még 1991-ben elkezdték benne megjelentetni a ,,Mein Kampf" fejezeteit (hogy ezt miért mondom itt - később majd kiderül). Bár, az is igaz, a további publikációktól eltekintettek. De a könyv fejezeteinek publikálását nem a KGB vagy az SzKP KB utasítására hagyták abba, hanem azután, hogy az angol sajtóban több felháborodott cikk jelent meg arról, hogy a Szovjetunióban náci propagandát folytatnak a történelmi szaklapok.

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (52)