Ezek a járművek (és tábláik) feltételezem , már nyilván jóval szélesebb körnek idéznek majd fel ilyen-olyan emlékeket. A mindennapi élet megkerülhetetlen részeiként, mindenki ismerte őket. Az, hogy a buszvezetői szakma ,azon alkalmakkor, amikor az 5-10 év körüli gyermekeket a majdani pályaválasztás (minduntalan terítékre kerülő, és rendkívül idegesíő gyakorisággal ismételt !!) kérdéskörével fárasztották ,szinte mindig (except csajok) a fenti hívatás vitte a prímet, már régi közhely. A nagy gép izgalmas irányítása mellett volt még néhány szempont...

Egy sötét, hideg, januári hétfő reggelen ,szeintem semmivel sem volt undorítóbb érzése egy kisiskolásnak kora reggel kilépni a házból, a jéghideg szabadság-hegyi szélviharba ,mint bármelyik keményen dolgozó fizikai munkásnak, valamely lepukkant gyárba igyekezvén. Emlékszem, a mindig oly játékos és vad német juhászom is általában ezekben a percekben fordult a másik oldalára ,toronymagasról leszarva ami a kertben történik. ( Ezzel is erősítve az amúgy is sziklaszárd álláspontomat, hogy nagyságrendekkel jobb dolga van nálam!!!)

Ebben a szörnyű hangulatban , UV-sárga irigységgel tapadtunk az osztálytársammal a korai 260-as IKARUS vezetőfülkéjének üvegére.
(Odabent a min 22 fokos kellemes meleg ,a rengeteg műszer gyönyörű ( még BMW-s szemmel is!) sötétzöld fénye, a temérdek visszajelző színkavalkádja , a befőttesgumival rögzíthető "LAPOS ZSEBTELEP"-ekkel megtuningolt SOKOL rádióból hangosan szólo BONEY M- számok,olyan hangulatot teremtettek amit jó pár szórakozóhely megirigyelne. Mindez a BEAG- hangszórók gerjedésénenek, a fordulatszámmal egyenesen emelkedő, halk vinnyogásával füszerezve. ) Néztük az utat , élvezve ,ahogy a hatalmas szélvédők előtt kavarogó, a ködlámpák által megvilágított szakadó hóesés olyan, mint valami bolygóközi utazás.

Na, meg ugye a fahrert aki utánozhatatlan lazasággal intett a szembejövő spannoknak , királyi keggyel várta meg a busz után loholó embereket (jó csajok esetén elébük is gurult!)
Vagy a sportkormány (he-he!!)közepében tárolt "ROMÁNC" cigiből rágyújtott egy szálra. Ha meg nem staubolt ,csak nekiállt majszolni a az alufóliában lapuló szendvicset.

Ezek láttán az hiszem, cseppet sem meglepő hogy álalános, és egyhangú volt a nézet , hogy ennél jobb munkakörülmények , és ezeknél rajabb csávók az egész földerekségen nem léteznek!!

NA, ÉN IS ELL KELL,HOGY SZÍVJAK EGY BLÁZT...