(Folyt.)

(Szuvorov) ,,A BT fő jellemzője - a sebesség, azt pedig kerekeken lehet elérni. A hernyótalp - csak egy eszköz eljutni az idegen területre, például, hernyótalpakon leküzdeni Lengyelországot, majd kijutva a német autósztrádákra, ledobni a lánctalpakat és tovább már kerekeken tevékenykedni."

Ha már itt tartunk - megjegyezném, hogy a lánctalpak fő feladata, amióta világ a világ, nem abból állt, hogy bárhová is eljuttassa a tankot (ez csak az egyik feladat, méghozzá nem a legfontosabb), hanem biztosítani a magas fokú mozgékonysot és manőverező készséget a harcmezőn, ezért ostobaság lenne megfosztani a harckocsit az egyik legfontosabb harckészségétől (mozgékonyság) azáltal, hogy ledobjuk a lánctalpakat.
Mellesleg, had kérdezzem meg, milyen évről is beszélünk az adott idézetben? Én úgy gondolom, hogy az adott állítás arra az időszakra lehet csupán érvényes, amikor is a BT harckocsi rendszeresítve volt, és elkezdődött gyártása (1930-1931), különben mi értelme van rendszeresíteni egy hazai terepre ,,alkalmatlan" harckocsit, és utána ráadásul m,ég kiagyalni egy idegen területre érvényes alkalmazási koncepciót, méghozzá a még nem létező autósztrádákra? Azt szeretném megkérdezni, milyen autósztrádákról beszélhetünk 1930-ban, Európában? Például közismert tény, hogy Németországban az autósztrádák építésével azután kezdtek el foglalkozni, miután Hitler hatalomra került, azaz semmiképpen sem 1933 előtt. Vagy talán azután, hogy rendszeresítették a BT-t, a bolsevikok kidolgoztak valami nagy perspektívával kecsegtető gazdasági tervet Németország iparának újjáfejlesztésére, amely beütemezte Hitler hatalomra jutását, hogy utána az elrendelhesse az autósztrádák építését, amelyekre majd a BT tankokat szánták? Abszurdum.

(Szuvorov) ,,A hernyótalpakra mint segédeszközre tekintettek, amiket a jövő háborújában csak egyszer akartak felhasználni, majd utána eldobták volna, és elfelejtették volna azokat. Ugyan így az ejtőernyős is csupán arra használja az ejtőernyőt, hogy eljusson az ellenséges területre. Ott eldobja az ejtőernyőt és a hátországban tevékenykedik, nem terhelve magát nehéz és a továbbiakban fölösleges teherrel. Ugyan ilyen volt a harckocsik lánctalpaival szembeni hozzáállás."


Ez is hazugság. Soha sem viszonyultak így a lánctalpakhoz. Valamivel korábban Rezun mintha megemlítette volna, hogy: ,,a BT a terület mélységébe tör, kikerülve az ellenállási pontokat". Ezzel szemben most azt állítja, hogy a BT feladata,- elérve Európát ledobni a lánctalpakat és a továbbiakban kerekeken tevékenykedni. Engedje meg, hogy rákérdezzek: akkor hogy a bánatban kívánja megkerülni az ellenállási pontokat?
Nem kell hozzá kimagasló katonai szaktudás, hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy erdőség kellős közepén, vagy árokban nem építenek ki harckocsik elleni védelmi sávot, hanem ott húzzák fel ezeket, ahol a legvalószínűbb a harckocsik tevékenysége. Ezek pedig elsősorban: a nagyobb országutak, közúti csomópontok, erdőírtások, útkerszteződések, települések, ipari létesítmények, raktárkörzetek. Azaz minden olyan terület, amely a harckocsik számára elérhető. Nos, mire is van szükség ahhoz, hogy kikerüljünk egy ilyen védelmi övet? Minimum le kellhajtani az útról, erre meg lánctalpakra van szükség, amelyek - a szerző állítása szerint - már nincsenek.
Így eljutunk egy alapvető ellentmondáshoz: a Rezun által ecsetelt helyzetben vagy frontális támadást intézünk könnyű tankokkal a harckocsi elhárító védelmi öv ellen, vagy pedig hernyótalpakkal kell rendelkeznünk.

(Folyt. köv.)