(Folyt.)
(Szuvorov) ,,A 30-as években gyakorlatilag a világon az összes tankot a következő séma szerint gyártották: a hajtómű - hátul, a transzmisszió - az orr-részben. A BT kivétel volt: a motor és a transzmisszió - hátul. 25 évvel később az egész világ megérti a BT elrendezésének előnyeit."
Nyilvánvaló hazugság. A BT nem volt kivétel amiatt, hogy a motor és a transzmisszió hátul kapott helyet. Azért hazugság, hogy egy önmagát minimális szinten tisztelő hadtörténész nem teheti meg, hogy ne tudja - a világ első, adott klasszikus elrendezés szerint felépült harckocsi a francia Renault FT-17 volt (első világháború), amely prototípus-ként szolgált a szovjet ,,M" sorozat harckocsijai számára (,,A szabadság harcosa Lenin elvtárs", stb.), és az első, szovjet sorozatban gyártott harckocsik számára is MSz-1 (T-18). Gyakorlatilag az összes, 20-30-as években gyártott hazai harckocsi a klasszikus elrendezés szerint épült. Például a BT harckocsikat ugyan azokon az üzemi berendezéseken kezdték el gyártani, amelyeken előtte a T-24 közepes harckocsik készültek, amelyek ugyan olyan klasszikus séma szerint készültek.
Nem csak a SzU-ban értették meg a klasszikus elrendezés előnyeit, méghozzá Cristie segítsége nélkül, és ráadásul nem 25 évvel később. A háború előtti években Nagy-Britanniában gyártották a szintén klasszikus elrendezésű ,,Matilda", ,,Valentine", ,,Cromwel" harckocsikat; Franciaországban - S35, B1bis; az USA-ban - M26, és még sorolhatnám a klasszikus elrendezésű harckocsikat a világ más országaiból.
Ráadásul miért is kéne az egész világnak megértenie a BT elrendezésének az előnyeit, és miért ne lehetne az, például, a már említett FT-17? Meg aztán vajh miért van az, hogy az ,,ostoba" izraeliek még mindig nem értették meg ezeket az előnyöket, és begyömöszölték a motort és a transzmissziót a ,,Merkava" tankok elejébe? Pedig a ,,Merkavát" a világ egyik legjobb tankjának tartják manapság. Miért van az, hogy a svéd Strv-103 nagyon messze áll a klasszikus elrendezéstől? Lehet, hogy nem volt ott a közelben Rezun úr, aki kioktathatta vlna az eltávelyedetteket?
(Szuvorov) ,,A BT tankokat állandóan tökéletesítették."
Ez egyike annak a kevés valós állításnak, ami a ,,Jégtörőben" szerepel. A BT-ket valóban, állandóan tökéletesítették, mint, mellesleg, a világ többi harckocsi-típusának döntő többségét. Tudva erről Rezun mégis állandóan maximum adatokat közöl különböző típusoktól, és úgy beszél róluk, hogy az emberben gyökeret verhet az a téveszme, hogy az összes BT rendelkezett az általa leközölt adatokkal.
(Szuvorov) ,,A működési hatósugarukat 700 kilométerig növelték. Még 50 évvel később is ez csak egy álom a harckocsizók számára."
A működési rádiusz 520-630 kilométerre nőtt meg, méghozzá kizárólag úton, és kizárólag a BT7M harckocsiknál, hernyótalpakon. Ami a legérdekesebb, hogy semmi különleges megoldásokat sem alkalmaztak ahhoz, hogy ezt a rádiuszt direkt növeljék! Az 1937 mintájú BT7 harckocsinál, ami benzinmotorral rendelkezett, a rádiusz 160-375 km volt, miközben az üzemanyagtartályok kapacitása 650+128 liter. A BT-7M radikálisan különbözött a BT7től azzal, hogy benzinmotor helyet a V-2 dieseleket kapta. A működési rádiusz, a tartályok megmaradt kapacitása mellett, a duplájára nőtt, leginkább amiatt, hogy a diesel jóval gazdaságosabb volt, mint a benzinmotor.
(Szuvorov) ,,1936-ban a sorozatban gyártott BT-k szinte a víz alatt küzdötték le a mély folyókat."
Csak így?! Szinte a víz alatt? Miért nem rögtön szinte a levegőben vagy szinte a föld alatt?
Jelentem, 1936-ban a BT5 harckocsik gázlóleküzdő készsége 0,85 m volt, a BT7-nél - 1,2 m. Ezt nevezi szinte a víz alatt-nak? Az akkori harckocsik többsége gond nélkül leküzdötte az ilyen mélységű gázlókat. Vagy talán az író a BT-5PH és BT-7PH (PH - podvodnogo hoda; vízalatti járatú) harckocsikra gondolt? Azok viszont kísérleti járművek voltak, és nem gyártották őket sorozatban. Ha pedig eszünkbe jut a Szovjetunió akkori legvalószínűbb potenciális ellenfele - Németország, - akkor ők már a 30-as évek végén rendelkeztek Tauchpanzer III kis sorozatban gyártott harckocsikkal, amelyek képesek voltak leküzdeni víz alatt a folyókat és egyéb vízi akadályokat.
(Folyt.köv.)
