(Folyt.)

(Szuvorov) ,,A legjobb nyugati teszt-kísérletek a BT tnkoknál nem 70km/h, hanem 70 mérföld/h sebességet mutatnak."

Ami érdekesebb, a könyv későbbi kiadásában a prózaírónk már nem a BT nyugati teszt-kísérleteire hivatkozik, hanem a legjobb nyugati szakértők véleményére, ami hazudozásnál persze könnyebb, mivel a tesztkísérletekről szóló beszámolóknál csak is két út lehetséges - vagy léteznek ilyenek, vagy nem, miközben a ,,szakértők véleménye" igen relatív fogalom, körülbelül megfelel a ,,köztudott", ,,nyilvánvaló" fogalmaknak. Az új kiadásban a mondat imigyen olvasható:

(Szuvorov) ,,A legjobb nyugati szakértők úgy tartják, hogy a BT tankok maximális sebessége nem 70km/h volt, hanem 70mérföld/h."

A BT harckocsik még mostani mértékkel mérten is egyedülálló teljesítménnyel bírtak és a motor vonó-teljesítménye lehetővé tette volna, ha nagyon muszály, a 100km/h sebességet, ha a sebváltójukban lett volna megfelelő sebesség, de ez nem volt benne, mert nem volt rá szükség sem akkoriban, sem ma - a modern harckocsik között igen nehéz találni olyat, amely sebessége meghaladná a 80km/h-t.
Hozzáteszem, hogy az EBM stílusban előadott információ (,,a legjobb nyugati szakértők") kizárólag az általános iskola növendékei számára lenne meggyőző érv. Konkrétabban, ha szabadna, történész elvtárs, konkrétabban kéne megnevezni a szakrális tudása forrásait.

(Szuvorov) ,,A BT tankok páncéltestének formája egyszerű volt és racionális. A világon akkoriban egy tank sem, beleértve azokat, amelyeket az USA hadserege számára GYÁRTOTTAK, NEM RENDELKEZTEK ILYEN FORMÁJÚ PÁNCÉLZATTAL. a MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ LEGJOBB HARCKOCSIJA a T-34 - a BT egyeneságú leszármazottja. A páncéltestének a formája - a nagy amerikai harckocsi-tervező ötleteinek továbbfejlesztett változata. A T-34 után a homlokpáncél dőlt elrendezésétnek elvét felhasználták a német ,,Párducon", és utána ezt átvették a világ összes harckocsi-gyártói"

Az adott részletből következik: 1) a T-34 páncélteste a BT páncéltestéből keletkezett; 2) a homlokpáncél lemezeinek dőlt elrendezését, hogy ezáltal növeljék a jármű racionális páncél-védettségét, Cristie amerikai mérnök találta ki.
Adott az első következtetés. Nem titok, hogy a T-34 sok technikai megoldásban valóban örökölt a BT-től, de elég ránézni a T-34 és BT páncéltesteire, hogy meggyőződjünk arról - a BT és T-34 páncélteste között nincs semmi közös. Például, a Cristie harckocsi orr-része szűkűl az oldallemezek irányából, hogy biztosítsa az elülső kerekek mozgatását, amikor a harckocsi a kerekein halad (ezt az elemet Cristie a versenykocsiktól kölcsönözte). A döntött homlokpáncél nem a védettséget szolgálta, hanem a légellenállás csökkentését (Cristie valóban a sebességet részesítette előnyben), ráadásul a ,,racionális páncélzat" elvének ellentmond a homlokpáncélból függőlegesen igen kiálló bódé, amely mögött a vezető ül. A T-34-en is a vezető búvó nyílása a homlokpáncélon van, de a homlokpáncél részét alkotja, és vele együtt 60 fokos dőlésszöget zár. A BT keresztmetszete egyenoldalú, derékszöges négyszög alakú, a T-34-nél pedig ,,T" alakú, ahol az oldalfalak a hernyótalp-polcok irányában lejtenek, szintén dőlt páncélzatot képezve.
Add második állítás. Nem Cristie találta fel a döntött páncéllemez elhelyezést (racionális páncélzatot)! A gurulatról és döntött páncélról még jóval Cristie előtt tudtak! Például az USA-ban, 1862-ben a konfederáció erői átépítették a leégett ,,Merrimack" fregattot alacsony kazamata-páncélos hajóvá (,,Virginia"). A védelem érdekében a kazamaták páncélzata szintén döntött volt. A ,,Virginia" ugyan az év március 9-én harcba bocsátkozott az északiak ,,Monitor" páncélosával, és több találatot kibírt, bizonyítva aracionális páncélzat előnyeit /10/. Megkérdezhetnék, hogy ennek mi köze a tankokhoz? Jól van, kérem, még 15 évvel a BT megjelenése előtt, az első világháború éveiben, Oroszországban Mgebrov vezérkari százados kidolgozott és felépített több páncélkocsit, amelyeknél a járművek védetsége érdekében erősen döntött páncéllemezeket alkalmazott (racionális páncélzat). Hasonló megoldásokat alkalmaztak a franciák és angolok.

(Folyt. köv.)