(Folyt.)
(Szuvorov) ,,Ahhoz, hogy értékelni tudjuk EGY szovjet harckocsigyár MELLÉKTERMÉK mennyiségét BÉKE IDŐBEN, tudnunk kell, hogy 1933-ban Németországban egyáltalán nem gyártottak tankokat. 1939-ben Hitler úgy kezdte a második világháborút, hogy 3195 harckocsival rendelkezett, azaz kevesebbel, mint amennyit a Harkovi lokomotívgyártó gyár tudott volna termelni fél év alatt, békegyártás ütemében."
Először is, a harckocsik nem voltak melléktermékek, hanem eléggé főtermék kategóriát képeztek. Ez elfogadott volt akkoriban is, és elfogadott ma is - a gyár mind polgári, mind katonai rendeltetésű termékeket gyárt, és ahhoz, hogy ne hívja fel fölöslegesen a kíváncsiskodók figyelmét, a nevében mint civil ipari létesítmény szerepel. Például, senki számára sem titok, hogy napjainkban a Morozov nevét viselő szállítási eszközökkel foglalkozó Harkovi Tervezőiroda harckocsik tervezésével foglakozik.
Másodszor, a legeredményesebb év a HPZ (harkovi lokomotívgyártó vállalat) számára 1939 volt, amikor összesen 1346 db BT-7 harckocsit szereltek ott össze. Azaz, Rezun több, mint kétséges forrásanyagot használva - a szovjetharckocsik gyártását illetően - több, mint hatszorosára ,,emelte" a gyár által legyártott harckocsik számát. Minek?
(Rezun) ,,Most pedig pár szó azoknak a harckocsiknak a minőségéről, amelyeket Guderian a Harkovi lokomotívgyártó gyárban látott. Ezek azok a tankok voltak, amelyeket az amerikai harckocsi géniusz, J.W.Cristie teremtett. Cristie eredményeit senki sem értékelte, kivéve a szovjet mérnököket."
Úgy látszik a lengyelek, akik saját 10TP harckocsijukat éppen Cristie tankjának bázisán fejlesztették ki, nem értékelték az utóbbi géniuszát. Még kevésbé értékelték őt az angolok, akik megvették Cristie tankját, és felhasználva, mint prototypust, kifejlesztették alapján és tömeggyártották az A13 Mk III ,,Crusaider", A27L ,,Centaur", A27M ,,Cromwel" harckocsikat. Sőt, mi több, nem elégedve meg a zseniális Cristie által tervezett felfüggesztéssel, tovább fejlesztették azt, kiegészítve lengéscsillapítókkal, aminek köszönhetően megnövelték az adott harckocsik mozgásának puhaságát, és - ennek köszönhetően - a tervezett sebességet, illetve üzemeltetési komfortot is /3/. Biztosan ők voltak azok, ha követjük Rezun logikáját, készültek leigázni Európa autósztrádáit.
(Szuvorov) ,,Az amerikai tankot megvásárolták és hamis papírokkal lett átszállítva a Szovjetunióba, amelyekben mint mezőgazdasági traktor ként szerepelt. A Szovjetunióban a ,,traktort" óriási mennyiségben gyártották, BT márka alatt - ,,gyorsjáratú tank".
A valóságban Cristie két tankját M.1940 (egyes forrásokban úgy szerepelnek, mint M.1931) hivatalos szerződésben rögzítettek szerint vették meg, amelyet 1930. április 28-án kötött az «U. S. Wheel Track Layer Corporation», és az «Amtorg Trading Corporation», az utóbbi az a cég, amely a SzU érdekeit képviselte az USA-ban. Az üzlet 60.000 amerikai dollárt kóstált a két tankért, 4000 dollárba kerültek az alkatrészek, és 100.000 dollárt fizettek azért a jogért, hogy a harckocsit 10 éven át gyárthassák a SzU-ban. Ráadásul az adott járművek teljes mértékben legálisan kerültek a Szovjetunióba /4/.
(Folyt.köv.)
