Németh Gyula ... szerint a szabírok akkoriban tűnnek el a forrásokban, amikor 558 körül ugyanott, a Kaukázusban, ill. annak északi előterében feltűnnek a kazárok. Németh kiemeli, hogy Maszúdi nem tévedett, amikor azt állította, hogy a szabírokat csak a perzsák nyomán hívták kazároknak, ugyanis perzsául a kazár ugyanannyit tesz, mint a szabír törökül, mindegyik szó jelentése egyaránt: ’eltévedt, bolyongó’ (A honfoglaló magyarság kialakulása; MTA, Bp., 1930).
Iustinus (XLI, 1) írja a parthusokról:
Parthi, penes quos velut divisione orbis cum Romanis facta nunc Orientis imperium est, Scytharum exules fuere. Hoc etiam ipsorum vocabulo manifestatur, nam Scythico sermone exules "parthi" dicuntur.
„A parthusok, akik kezében most – miután szinte megosztoztak a földkerekségen a rómaiakkal – a Kelet fölötti uralom van, a szkíták száműzöttei voltak. Ezt a nevük is nyilvánvalóvá teszi, mert scytha nyelven a száműzötteket »parthus«-oknak mondják.” (Horváth János ford.)
Itt is vándorlásról, költözködésről, kivándorlásról van szó...
Emlékeztetőül:
"...a zsidók a héber nevet összefüggésbe hozták az abar ‘átvonulni, átköltözni’ tővel, és ‘túlról való’-nak értelmezték; erre vall a Ter 14,13 gör. fordítása is: paratész, ‘a másik oldalról való’."
------------------------------------------------------------------
Németh Gyula: A magyar népnév, a magyar törzsnevek, a kazár népnév; in: Magyar Nyelv XXXV (1938), 63–71.
Róna-Tas András: A kazár népnévről; in: Nyelvtudományi Közlemények LXXXIV (1982), 349–380.
Róna-Tas András: Újabb adatok a kazár népnév történetéhez; Nyelvtudományi Közlemények LXXXV (1983), 126–133.
