igen, igazad van édes, én is úgy szeretem, ha hallhatom a zajokat...s gondolkodni kell, vajon mi lehetett az...:))
sosem felejtem el, pár éve, Németországból hazafelé egy éjszakai vonaton utaztam, ó, oly csodálatos volt látni Köln, Bonn fényeit, a Rajnán a sétahajókat, s hallani róluk a zeneszót, látni a rajta levő embereket...istenem, látnod kellett volna nincsenek rá szavak milyen hangulata, varázsa volt...az ablakot persze lehúztam, hallottam a hangokat is, s a késő esti lágy szellő kellemes fuvallata ezzel a látvánnyal fűszerezve minden fáradtságomat, álmomat elűzte, s csak bámultam, mint egy kisfiú...:)))