Szia Manhattani és Etwg!

 

Korábban foglalkoztam egy kicsit É-Amerika történelmével, elsősorban a nyugati országrész 19. sz-i történetével:

ez alapján én úgy tudom, hogy az ún. Homestead Act értelmében a bevándorlók jelképes összegekért jutottak európai mércével mérve meglehetősen nagy földterülethez.

Másrészt az is igaz, hogy a vasúttársaságok telekspekulációval is foglalkoztak és fülnyomták a vasúthoz közelebb lévő, ezáltal értékesebb földterületek árát, de ebbe most ne menjünk bele.

 

Vissza a vasúthoz:

 

Sikerült valamit kideríteni a Southern Pacific vs. Texas and Pacific témakörben?

 

Nekem annyit sikerült különböző forrásokból kihámozni, hogy az SP 1882-ben tovább építette a vonalát El Paso-tól keletre, Texas állam félsivatagos délnyugati területein.

1883. január 12-én találkoztak össze a Galveston, Harrisburg and San Antonio vasút vonalával a Pecos folyónál. Az arany sínszeget itt a Pecos folyó hídján lévő vágányszakaszon helyezték el.

Később a Southern Pacific a texasi vasútvonalakon egészen San Antonio-ig és Houston-ig, sőt New Orlenas-ig közlekedett a vonataival.

 

Az SP texasi szakaszának 1882. évi építéséhez egyébként több érdekesség fűződik, bár az egyik történelmi hitelessége vitatható:

 

a vasútvonalat építő munkások ideiglenes sátorvárosokban laktak, ezek az ideiglenes települések azonban odavonzották a határvidéki söpredéket: amerikaiakat és mexikóiakat egyaránt.

Az egyik ilyen sátorvárosban választották meg rendőrbírónak Roy Beant, a "Vadnyugat" egyik jellegzetes figuráját, hogy őrködjön a rendre. Bean bíró arról híresült el, hogy a legkisebb rendbontás esetén is akkora pénzbírságokat szabott ki, hogy a rossz fiúk előbb-utóbb jobbnak látták messze elkerülni Bean bíró körzetét.

 

A másik érdekesség, hogy egy anekdota szerint a chili con carne étel születése is az amerikai Délnyugaton zajló vasútépítésnek köszönhető: az anekdota szerint ezeken a vasútépítéseken együtt dolgoztak amerikai és mexikói munkások és a közös vacsorák alkalmával a munkások összedobták azt amijük volt. Az amerikaiak a marhahúst, a mexikóiak pedig a csípős chlipaprikát.

Ebből született meg állítólag a chili con carne, amely spanyol neve ellenére ezek szerint nem tiszta mexikói, hanem mexikói-amerikai vegyes étel.