A fizikusok meg azt hiszik, hogy amit látnak az a valóság.
Az olyan 'valóságból', amit nem lehet látni, mérni, érzékelni, pont elég volt már a középkorban. Majd, ha találsz egy módot annak eldöntésére, hogy a két észlelés közül - a külső szemlélő és a befele eső tárgyon ücsörgő szemlélő - melyik az egyetlen 'valóság', akkor majd megdöntötted a relativitáselméletet.

De addig pont az a helyzet, hogy mind a kettőnek a sajátja a valóság. És a két valóság között a relativitáselmélet segítségével lehet oda-vissza váltogatni.