"Mai beszélt nyelvünk hungár, amelybe beleolvadtak az érkező magyarok."

Éry Kinga összegzése alapján ugyanez a kép bontakozik ki előttünk:

„Az Árpád-kori népesség esetében a leginkább különösnek a honfoglalóktól való nagyfokú különbözőségük minősül, ez ugyanis olyan mértékű, hogy ennek alapján az Árpád-kori népesség  nem is tekinthető a honfoglalók leszármazottainak. Sorra véve a jelenség magyarázatának lehetőségeit, a legkevésbé az látszik valózínűnek, hogy ez a népesség a honfoglalás után került az Alföldre. A leginkább valószínű az lehet, hogy ezen Árpád-kori népesség ősei már több nemzedékkel a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében tanyáztak, amire egységes embertani képük, és gyaníthatóan jelentős lélekszámuk is utal.” (Gondolatok az Alföld 9. századi népességéről; in: Lőrinczy Gábor szerk.: Az Alföld a 9. században; Szegedi Nyári Egyetem–TIT, Szeged, 1993, 45–47. o.)