A Fidesz valószínűleg nyakig úszik az adósságokban – papíron legalábbis biztosan, hiszen a pártok gazdálkodásáról szóló törvény szigorúan meghatározza, hogy kitől, illetve milyen körben fogadhatnak el támogatásokat.

Az egyes évek bevételei és kiadásai adatai igazodnak az adott év politikai eseményeihez. 2004-ben a Fidesz „beleállt” a kettős állampolgárságról szóló népszavazásba. A következő évben mintegy 40 százalékkal nőtt a tagdíjbevételük. A választások évére ez némileg visszaesett, majd tavalyra a folyamatos kormányellenes hangulat fenntartása eredményeként ismét emelkedett. Ugyanez látható a kiadások vizsgálata során is. A 2004-es európai parlamenti választások és a népszavazás miatt a politikai tevékenységre csaknem 1 milliárdot költöttek, a következő „békeévben” ennek alig több mint a felét, majd a 2006-os választási évben hirtelen csaknem megnégyszereződtek a politikai tevékenységgel összefüggő kiadások, meghaladva a 2 milliárd forintot. Tavaly a párt azután meghúzta a nadrágszíjat, még a 2005-ösnél is kevesebbet költött, s a korábbi évek átlagának felére csökkentették a működési kiadásokat. Vagyis spórolnak az irodabérleten, fűtésen, telefonon, benzinen, kocsipénzen, de az eszközbeszerzésen (fénymásoló, telefon, gépkocsi) is. A párt pénzügyi helyzete valószínűleg idén sem javul, hiszen az újabb népszavazási kampány olyan pluszkiadásokkal járt, amit a szigorúan visszafogott kiadások mellett sem tudnak teljes egészében kiszorítani a bevételeikből.