Kedves kasztanyetta2 !

Hiába a temérdek érv, senki nem hajlandó kimondani, amiben a hazai szakértők biztosak: a Seuso-kincs Magyarországról származik.

Visy Zsolt régész most a londoni régészeti társaság elé tárta bizonyítékainkat, hivatalosan azonban továbbra sem ismerik el azokat.

Pedig az egyik tálon még egy felirat is olvasható: Pelso, vagyis a Balaton latin elnevezése. Ma már csak ketten élnek, akik itthon láthatták a kincset.

Az elátkozott kincs

A Seuso-kincs egy Polgárdi mellett lévő pince alatti üregből került elő - a borospince egyébként a mostani polgármester, Borbély István családjáé volt. Úgy mondják, a rézüstben lévő ezüsttárgyakat a helybéli Sümegh József találta meg 1975-76 környékén. A fiatalember hiába próbálta eladni az ezüstöket, aztán 1980-ban felakasztva találták meg a Borbély-pincében. Teste két katonai derékszíjon lógott.

Polgárdiban mindmáig gyilkosságról beszélnek, bár akkor a vizsgálat öngyilkosságot állapított meg. Csakúgy, mint Sümegh barátjánál is, akit nem sokkal később a környékbeli erdőben találtak meg felakasztva. A kincsnek nyoma veszett, hogy aztán 1989-ben újra előkerüljön belőle 14 darab az angliai Lord Northamptonnál, aki felvásárolta az illegálisan piacra dobott műkincseket. Azóta hiába próbáljuk őket visszaszerezni.

Régész az angolok előtt

"Az összes eddigi cikket, állásfoglalást és tudományos eredményt bemutattam a londoni régészeti társaságnak tartott előadásomon" - mondta a Vasárnapi Blikknek Visy Zsolt régész, aki nemrégiben tért vissza Angliából. A pécsi egyetem tanára beidézte a természettudományos vizsgálatok eredményeit, köztük azoknak a talajmintáknak az elemzéseit is, amelyeket a lord birtokában lévő ezüsttárgyakon találtak. "A tálról vett talajminta megegyezik azzal a földdel, amely Polgárdi térségében található. Ez egyértelmű bizonyíték lehet arra, hogy a kincs nálunk került elő - érvelt Visy. - Fél tucat szakmai eredmény utal a pannóniai helyszínre. A régészek mind úgy gondolják, hogy ezek összessége már elég erős bizonyíték." A magyar előadásnak nagy sikere volt, meglepve hallgatták, hogy a Seuso-kincs a most ismert 14 helyett a dokumentumok alapján 248 darabból állt. Egyelőre azonban csak annyit mertek kijelenteni, hogy a legvalószínűbb az, hogy Magyarországról kerültek elő a kincsek. Az ügyben korábban eljáró bíróságokat azonban nem érdekelte a tudomány. Pedig az egyik tálon még egy felirat is olvasható: Pelso, vagyis a Balaton latin elnevezése.

Egyetlen darab a miénk

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ezüstquadripust sokan kulcsfontosságú bizonyítéknak tartják arra vonatkozólag, hogy a Seuso-kincsek Magyarországról származnak. Ezt az eredetileg négylábú állványt ugyanott találták, ahol rábukkantak a készlet többi darabjára - igaz, jó száz évvel korábban. A 4. századból származó quadripust 1878-ban Polgárdiban találta meg egy gazda egy szilvafa gyökerei között. "A tárgy nem ép, csak két lába van meg. Valamikor a zűrzavaros időkben elválasztották a készlet többi tagjától. Akik megszerezték, azok végül elfelezték, ezért találtuk meg csak a két lábat és a hozzájuk tartozó keresztpántokat." És hogy miért lehet bizonyíték a quadripus arra, hogy a Seuso-kincsek Magyarországról származnak? "Elsősorban a lelőhely miatt - mondta Mráv Zsolt. - Ugyanazon a telken találták, ahol Sümegh Józsefet megölték, és ahol a pincében egykor elásták a kincs darabjait. Biztos, hogy tulajdonosa gazdag, előkelő ember lehetett, hiszen csak a quadripus a kincs összértékének mintegy 35 százalékát teszi ki. A díszítőmotívumok jó része megegyezik a készlet egyes darabjainak díszítésével, különösen a lábakon végigfutó ornamentika. A hasonlóság oly mértékű, hogy ki lehet jelenteni: ugyanabban a műhelyben nagy valószínűséggel ugyanaz a kéz készítette a quadripust, mint a Seuso-kincs bizonyos darabjait."



( 2008. MÁRCIUS 31. )