Ha utálsz vezetni amióta mazdád van, akkor nem jó típust választottál.

Alkatrészárak: bizonyos alkatrészeket fel lehet újítani, a legtöbb típushoz  meg szinte minden utángyártott alkatrész megvehető. Az meg ua.-ba kerül német és japán... típusokhoz.

Az enyém a moszkicsra emlékeztet a vezetés közben. Kellemesen lágy a rugózása, csak nem hintázik, és egyenetlen úton 80 fölött nem kezd hajmeresztő mutatványokba, és 140-nel a világ végére is el lehetne menni, és...

Szóval előnye és hátránya van minden típusnak. 

Ha egy gyári alkatrész tönkremegy és nem akarok az újtól 16 évet, akkor veszek gyárit.

Ha nem igazán kopó az alkatrész, akkor veszek bontottat. (Gyerekek eltüntetik a ablakemelő-kapcsolókeretet.)

Amiből a gyári nem biztos, hogy sokkal hosszabb életű, abból veszek utángyártottat. (Kipufogó.) (Bár legutóbb elvittem a járgányt egy karosszériáshoz, kicserélte a harisnyát, utánna a csövet, a középső két dob helyett tett egy csövet hátra a hátsó dobig, és új tömítést tett. 22 e volt és nem lett észrevehetően hangosabb, bár ezt  más típusnál is meg lehetett volna csinálni.)

Olyan autót kell venni, amelyikből sok van az utakon, különben nagyon drágán lehet hozzá alkatrészt venni.