"Ebből arra lehet következtetni, hogy az Arszak esetében valójában nem tulajdonnévről van szó"

 

Alátámasztja ezt egyesek szerint, hogy a Kr. e. 465-től 424-ig uralkodó I. Ardasír (اردشیر یکم) vagy más néven Artaxšacā, Artaxerxész (Ἀρταξέρξης) nagykirályt Mezopotámiában Aršunak is hívták¹, ami talán ’uracská’-t jelentett. Ez lehetett a méltóságneve az említett méd-perzsa sahansahnak, a mellékneve pedig a makrokheir 'hosszúkezű'; állítólag azért hívták így, mert II. Vilmos német császárhoz hasonlóan a jobb karja hosszabb volt, mint a bal². Az ő fiának, II. Artaxerxésznek az udvari orvosára hivatkozva írja Plutarkhosz: „Artaxerxészt eleinte Arszikasznak hívták, bár Deinón szerint Oarszésznak. Egyébként valószínűtlen, hogy Ktésziasz, még ha mindenféle hihetetlen és képtelen mesét mond el is könyvében, ne ismerte volna a nevét annak a királynak, akinek udvarában élt mint a család orvosa.”³ Mások megpróbálják összemosni a parthus dinasztia nevét a perzsa mitológiában szereplő híres íjászéval, Ārašéval, arra hivatkozva, hogy Arszakészt a parthus érméken egy íjjal ábrázolták⁴. Az Avesztában az aršan mindenesetre annyit tett, ’férfi, hős’, ami Thea Chkeidze szerint az arszakkal azonos jelentésű⁵.

 

¹ A. Sachs: Achaemenid Royal Names in Babylonian Astronomical Texts; in: American Journal of Ancient History IV (1979), 131. o.

² Plutarkhosz: Artaxerxész 1

³ Uo.

⁴ Vö. Alfred von Gutschmid, in Zeitschrift der Deutschen Morgenlandischen Gesellschaft XXXIV (1880), 743. o.

⁵ Iranian Elements in Georgian Language; in: The Circle of Ancient iranian Studies