Én a Csőke-féle vonulatot támogatom, hogy nem a finnugorok tagadása, hanem a finnugor és egyéb/keleti/ókori nyelvek összefüggéseinek vizsgálata vezehet eredményre. Az persze más kérdés, hogy ezek hogy viszonyulnak egymáshoz, és ebben hol van a magyarság helye.
Egy kis ötletbörze népnevekkel:
Az egyik topikban olvastam, amit már én is felfedeztem, hogy a ketum-szatem nyelvek mintájára (ami egyénként egy nyelvtől független hangtani változás jelez) a kabar a szabir egyik ejtési változata. Ehhez a jelenséghez hasonlatos, hogy a lappok és a finnek önelnevezését (számi, szuomi) egy hame alakra vezetik vissza, ami rokonítható a komik nevével. A magyarban is megvan ez a szó: hím. Azonban van egy másik alakja is: kan, ami olyan, mint a kun, a hun vagy a han. Nincs kizárva, hogy a kínaiak és a finnek ugyanúgy hívják magunkat: férfiaknak. (szegény nők)
A finnugor népnevek másik csoportja: mari, merja, muroma, morda, udmurt, amit hagyományosan valamelyik indoeurópai nyelvből származtatnak halandó jelentéssel (vö.: mort, murder). Lehet találni más helyen, más időkben is hasonló népneveket. Legalábbis aki ért hozzá, biztos talál. Nekem ilyenek jutnak eszembe hirtelen: mauritán, mór, mardu, martu.
Ha van összefüggés a hatti, guti és a káld, kurd elnevezések között - tehát egy ’l’/’r’ hang került betoldása, ami egyébként a magyarra jellemző – akkor a médek is szóba jöhetnek.
A manysi-hanti páros érdekes találgatásra ad lehetőséget. A hivatalos elmélet szerint a magy-ar és had szavunkkal rokoníthatóak, egyikben sincs ’n’ hang. Masszagéta? Méd-hatti?
A ’k’ és az ’sz’ könnyen lekopó hang a szó elejéről. (kabar-szabir-avar) Így egy fordított, hatti-méd összetételből akár udmurt is lehet. A fu. nyelvek közül udmurtban van néhány olyan jelenség, ami csak a magyarban van még meg. (10 = das, vagy a főnévi igenév alakja: -ünü, pl. ulünü = élni)
Az oroszok a hantikat és a manysikat a XV. században szorították mostani lakhelyükre, ahol összeolvadtak a helyi paleoszibériai lakossággal, kialakítva a mai embertani megjelenésüket. Előtte azonban Baskíria környékén laktak az udmurtokhoz közel, az Urál lábánál. Az oroszok kemény erőfeszítés árán tudták csak az obi-ugorokat legyőzni. A források meglepő módon királyokról és városokról beszélnek, a furalisták meg azt mondják, hogy azt nem úgy kell érteni…
Valahol olvastam, hogy X. században az arabok szerepeltetnek egy ar nevű népet a Volga-Káma vidék közelében. Jelenleg az udmurtokat hívják így a szomszédaik, viszont a mordák egyik törzsének a neve erza, a másik pedig moksa. Ha mindkettő esetben ugyan az a képző van a törzsnév végén, akkor marad mok és er. Ismerős külön-külön és egyben is. Egyébként az obi-ugoroknál is van két csoport. Míg az előkelőbb mos (tkp. manysi) ág a hanti-manysikhoz köthető, addig a meghódított „kis ferdeszeműek” a por (pour-bauer-paraszt) frátriába tartoztak.
Szóval van kavar még ebben az unalmas furalista témában is.