Hmm...

 

""Amennyire "kultúrálatlannak" tartották a rómaiak a hunokat, ugyanolyan "kultúrálatlannak" tuntek a hunoknak."

dehogyis! máskülönben a birodalom bukása után miért álltak volna római(bizánci) zsoldba és fogadtak volna el magas pozíciókat?"

 

Tudtommal volt ez forditva is a birodalom fennálása alatt. Ennek viszont nem sok kôze van ahhoz, hogy a másikat kultúrálatlannak tartották. Ez ugyanis nem kérdés, hanem a kultúrák érintkezésének minden idôben és térben létezô velejárója. Minden kultúrának megvannak a maga sajátos viselkedésmintái, amik viszont idegenul hatnak más kultúrális kôrnyezetbôl érkezô emberekre.

Ebbôl kifolyólag is, az ember hajlamos arra, hogy a saját szempontjából értékelje a másikat - ezt hivják etnocentrizmusnak. És ez az etnocentrizmus az, aminek az elkerulése kôvetelmény, ha egy másik kultúráról vagy társadalomról akarsz véleményt vagy képet alkotni. Ugyanis:

Saját kultúrád értékeibôl és normáiból kiindulva nem tudsz véleményt alkotni egy másik kultúráról. Egy kultúrát jelentéseinek és értékeinek viszonyrendszerében kell vizsgálni. Az egyik kultúra rendszerébôl "átlépni" a másik kultúra rendszerébe viszont nagyon-nagyon nehéz. 

 

Az emberek még a 16.-17. században sem sejtették, hogy az eltérô viselkedésminta nem kultúrálatlanságot jelent, hanem kultúrális másságot.(hát még a római - hun idôkben!)

 Sôt! Valódi áttôrés csak a 19. században, de még inkább a 20. században kôvetkezett be. Ugyanis ekkorra jutott el az emberiség arra a szintre, amikor már olyan kapcsolati érintkezés lett az egyes kultúrák kôzôtt, amik ezt a felismerést végre lehetôvé tették. Mára már - ebbôl kôvetkezôleg - ki is purcantották a "barbár" megfogalmazást. Mert a barbár kifejezés a kultúrákhoz mindenképen helytelenul kôzelitô etnocentrizmus vivmánya. Nincs, nem is volt barbár kôzôsség. Csak olyan kôzôsségek, amiknek a kultúrája más értékeket és normákat tartalmazott.

No most, a kultúrát el lehet ugyan választani fogalmilag a társadalomtól, de a kettô olyannyira ôsszefugg egymással, hogy egymás nélkul egyszeruen nem is léteznek.

 

Ezt levezetem:

 

A társadalom az egyéneket egymáshoz fuzô kapcsolatrendszer.

Társadalom nélkul semmiféle kultúra nem létezik.

Kultúra nélkul semmiféle társadalom nem létezik.

Kultúra nélkul nem is lennénk "emberi lények" - abban az értelemben, ahogyan ezt használni szoktuk. Nem lenne nyelvunk, nem tudnánk beszélni, nem lenne ôntudatunk, stb....

 

Ebbôl kifolyólag, az egyes kôzôsségek kultúrájából adódik a kôzôsség társadalmi berendezkedése, amik egymás nélkul nem léteznek. Ebbôl táplálkozik aztán tovább a kulônféle politikai csoportosulások felépitése is... (nem megyek mélyebben bele) 

 

Osszegzés: a hunok bizony egy fokkal sem voltak kultúrálatlanabbak, kegyetlenebbek, barbárabbak, nem voltak társadalmilag elmaradottabbak... a rómaiaktól - csak más értékeket és normákat vallottak, és ezekre épitettek. Amennyira a rómaiak saját értékeik és normáik rendszerébôl kiindulva értékelték a hunokat, ugyanigy - a hunok is saját értékeik és normáik rendszerébôl kiindulva értékelték a rómaiakat. Ami alapból adja, hogy a másik kultúráját magukéhoz viszonyitva "lenézték".

 

A mi véleményunket a hunokról, (vagy a mongolokról, de akár az indiánokról, eszkimókról...tehát minden olyan népcsoportról, amiknek a kultúrája eltér a nyugati érték és normarendszertôl) azok a vélemények alapozzák meg, amik az entocentrizmus szellemében a nyugati társadalmak szempontjából lettel megalkotva a múltban. Ami eleve adja, hogy a vélemény már az alapoknál helytelen. (és szándékosan kerultem saját kultúránk alapjait adó értékek és normák helyzetének problematikáját az etnocentrizmussal:-)))) 

 

Ebbôl kifolyólag tartom helyesnek a tegnapi állitásaimat.