Jó reggelt!

Az első képpel kapcsolatban még:az Ogon eredetileg arany (sáfrány) szinű. A citromsárga a Yamabuki Ogon, a fémes sötétnarancs csillogós a az Orenji-Ogon. A Platin-Ogon (Purachina) tiszta fehéres,platinás. Az egérszürke variáció a Nezu-Ogon, ha pedig ez helyenként fehérbe hajlik már Shiro-Ogon-ról beszélünk. :)

Yamabukim és Orenjim nekem is van, ha ma sikerül valamelyiket elkapnom, vagy bármelyiket akkor ma képfeltöltés lesz!

A második képen a már sokat emlegetett Ghost koi van, ennek is kicsit utána néztem mert, elég érdekes. Szóval ez a fajta a vadponty és a Purachina vagy Yamabuki-Ogon randija következményekén jön létre. A jó minőségű szürkésezüstöst már Nezu-Ogonnak hívják. A közepes minőségűt feketés testtel és ezüstös vagy arany árnyalatú háttal már Ginbo-nak illetve Kinbo-nak hívják. A legrosszabb és most légy erős, a Kin-Kabuto és Gin-Kabuto amelyek, feketés testtel és egy arany vagy ezüst mintát viselnek a fejükön. Mindehez még arany vagy ezüst szélű pikkelyeket vesznek fel. Azt írja még, hogy népszerű fajta a könnyű és olcsó szaporíthatósága okán. A neve (ghost) valószinűleg a régebbi publikácíókhoz kötődik, mert a fejen a halálfejhez hasonlatos rajzolat látható. Ez érdekes, mert egyik kedves barátom is halálfejesnek nevezte el az egyik ilyen halamat.

A hozzáértők mindennek ellenére értéktelennek tartják, hiszen visszaüt a vad pontyra. Nekem is van kettő a tóban, ezek után mit csináljak?!:)

Igazad van a méréssel kapcsolatban, pontosabban lehetne kezelni a takarmányozást méréssel, de ez egy gyenge pontom a sok közül. Nálam ez úgy zajlik, hogy amikor arra járok megkinálom őket egy kis táppal, esetleg nasiznak csontit (literszám). Én meg boldog vagyok, hogy milyen szépen esznek, ha nem akkor nemsokára doktor bácsihoz viszem valamelyiket. Nagy álltalánosságban erősen túletetem a halaimat, Somap barátom a tanú rá.