JanFan Creative Commons License 2008.04.06 0 0 7559
SMAFC - DEKE
83-64 (20-17, 25-12, 24-19, 14-16)

DEKE: Erdei 17/6, Ádám, Tóth 11/3, Gócs 2, Kennerly 17. Cserék: Kovács I. 9, Gorácz 2, Lefler 2, Varró 4, Takács D., (keretben volt még, de nem játszott Becsky, Ambrusz). Vezetőedző: Walke Károly.

Walke Károly: Esélytelenek voltunk! Enerváltan játszott a csapatom, emellett külön fájdalom, hogy akire készültünk, vagyis Csaplár-Nagy Arnold dobott egy rakás pontot, meg leszedett egy csomó lepattanót ellenünk. Az okokra választ keresünk, de most már a jövő heti hazai rangadóra készülünk. Ott vissza kell tennünk a három győzelemnyi differenciát a DEKE és az akkori ellenfél Veszprém közé!

Ma 18 órakor volt a kezdés - elvileg. No, nem sokat, csak vagy öt percet csúszott ez az időpont, ám addig volt egy s más, ami a DEKE vereségét prognosztizálhatta. Először is ma indult útnak a gárda, ám Debrecentől mintegy 30 kilométerre durrdefektet kapott a busz, így ott rostokoltak a mieink másfél órán át, lassan elgémberedő tagokkal, amíg egy másik jármű értük jött. A meglehetősen későn Sopronba érkező DEKE (17.15) végül a játékvezetőktől plusz öt percnyi melegítési lehetőséget kapott, vagyis 17.40-től 18.05-ig próbálhatták "bedurrantani" magukat a debreceni fiúk.

A meccsen a SMAFC gyakorlatilag minden játékelemben elemében volt. Csaplár-Nagy Arnold szedte a többiek és a saját dobásai után is a lepattanókat, olykor többször is vissza tudta tenni a labdát - annyira pedig nem célozhatott rosszul, hogy ennyiből ne találjon be rengetegszer. Az enyhe irónia persze kicsit a "savanyú a szőlő" érzés miatt bujkál a szavaink mögött, ám el kell ismerni, hogy minden, számunkra negatív körítés mellett a soproniak megérdemelték a győzelmet. Csaplár-Nagy mellett egyébként Gombás Gábor is jól teljesített odaát.

A bírókról azért néhány szubjektív gondolatot hadd osszunk meg olvasóinkkal! Sejtettük már korábban is, hogy a honi játékvezetői mentalitásban mutatkozó kettősség itt is tetten érhető lesz (no, hát ilyen világ ez a mai kicsiny hazánkban, szinte mindenben megosztottak vagyunk, miért pont a bírói felfogásban lenne ez másként). Úgy tűnik ugyanis, hogy Keleten valamivel "puhábban" fújnak a síposok, míg Nyugaton - mondván, szokjanak hozzá a magyarok a nemzetközi kemény kosárlabdához - több keménységet engednek meg a meccseken. Ezzel nincs is gond, valóban nem árt, ha edződnek a kosarasaink.

Ám a mai találkozón nyugodtan kijelenthetjük, hogy időnként egyértelműen más mércével ítélkeztek a sípmesterek. A kulcsembereink közül nem egyet teríthettek le a hazaiak bármiféle retorzió nélkül. Ez nem jó nekünk (naná, hogy nekünk nem jó), de véleményünk szerint a honi kosárlabdának sem használ. Egységesebb, valamint - uram bocsá' - elfogulatlanabb fújás is kell a kosárlabda színvonalának emelkedéséhez.

Ennyit másokról! A mieink (részletes statisztika hiányában néhány ismert adatra támaszkodva) sok büntetőt kihagytak, azon kívül gyengén lepattanóztak. A dobások pontosságában is felülmúlt bennünket a SMAFC, és úgy általában önmagunkhoz képest - Walke Károly szavaival élve - "mindenben rosszabbak voltunk, a hazaiak ellenben jól kosaraztak".

Hála istennek a külső és a belső hibák egy részén tudunk javítani, és biztos lehet benne mindenki, hogy meg is teszi a stáb (edzők, vezetők, játékosok, mindenki), így lehet esélyünk a hazai meccsen a nagy rivális Veszprém ellen április 11-én 18 órától, amelyen - újra csak Walke edzőt idézve - "élet-halál mérkőzést vívunk".

Nos, bár nem az az egy derbi dönt a sorsunkról, az egyértelmű, hogy ha ezt a meccset megnyerjük, egyfelől visszaáll a jelentős különbség köztünk és az üldözőink között, másfelől hagy némi - sajnos ezzel is kell számolni - hibázási lehetőséget is a csapatunk számára a későbbiekben. Ne feledjük ugyanis, hogy már csak a Veszprém elleni, majd május 10-én a SMAFC elleni bajnokit rendezik Debrecenben, ezek mellett négyszer a Dunántúlra utazunk.

Reméljük, hogy az illúzióink feladásával (sokan ugyanis azt remélhették, hogy ennél azért valamivel könnyebb dolgunk lesz idegenben) visszatér a csapat abba a mederbe, ami a győzelmekhez, az NB I/B-s bajnokság megnyeréséhez vezeti a DEKE-t!

Hajrá DEKE!