Igen, ez a "mánnyáná" ez nagyon bejött nekem. Itthon is megpróbálkoztam vele a melóhelyen, de a főnököm nem nagyon díjazta. :)

Igen megtaláltuk Carlost is, köszi mégegyszer, először nála váltottam, 3,5-ről 3,7-re sikerült feltornázni az USD árfolyamot, aztán utána már mindig a Playa Agua-n váltottunk, 3,5-3,8 így mozgott most az USD. Először volt 3,8 aztán fokozatosan romlott az USD és a 2. hét végén már csak 3,5-t kaptunk érte. És ahogy írtam még maradt Bolivarunk is. Egye meg a fene. :)

Voltunk ezen a jeep szafari nevű túrán, ugye körbevittek a szigeten. Gondolom a standard körúton ahol Ti is voltatok. Asuncion, valami iciri-piciri erőd, akkor a helyi katedrális (nálunk bármelyik kis faluban nagyobb a templom mint náluk a katedrális), csónakázás a mangrove-ba, a sziget másik fele ott fürödtünk is az egyik parton, a többieknek itt jegyzem meg hogy a sziget másik fele sivatagos, rengeteg kaktusszal, és valami enyhe vöröses színezetű kavicsos talajjal.

Aztán egyénileg voltunk Porlamarban, meg elkeveredtünk Pampatar-ra is Kami-beach környékére. Érdekes a sziget, ellentétes érzések valóban ahogy Te is mondtad.

Az átlagos emberek szegények, de például Pampatar-ban van lóvé, úgy tünt. Az ottani plaza-ban ugyanazok, ill. hasonló márkák kaphatók mint nálunk, ugyanolyan vagy magasabb áron. (Attól is függ hogy hivatalos árfolyamon vagy feketén számolod az árakat.) Az emberek pedig jobban szituáltnak tűntek. Ugyanakkor meg a sziget többi részén szegények. De mobil telefonja mindenkinek van. A benzin ára az hihetetlen, 3-4 Bolivárból egy 40-50 literes autót tele lehet tankolni. Rengeteg régi V8-as amerikai dög, gyönyörű motorhangokkal, viszont az autók ütöttek kopottak, lukasak, de mennek. Ja és mindenkinek az autójában komoly Pioner zene van. Zene még a helyi buszon is szól, és ez nagyon hangulatos mikor szállnak fel a helyiek és közben rázzák a seggüket. Buszmegálló van de minek, inkább lestoppolják a buszokat. Akármelyik busszal (azok is hihetetlen lestrapáltak) mentünk mindegyiket valami 15 évesnek kinéző kisrác vezette, és nem is akárhogyan, elég vaddisznómód közlekednek, erősebb kutya baszik alapon. A nagyobb közértben a sör valmivel 1 Bolivár felett volt (tényleg a Solera volt a legfinomabb, a többi light sör az túl light volt, túl vizes).

Összebarátkoztam az egyik animátor leányzóval a szállóból és voltam náluk, a házukban, hát már maga a környék is érdekes volt. Valahol a csalintos végén laktak, 2 lány testvére volt, természetesen mindegyiküknek volt már 1-2 gyereke, de mondjuk ott egy 25 év körüli nőnek természetes hogy van már gyereke. Szóval viszonylag normálisbb ház, pala tetővel, belül plafon az nincs. Az aljaz az valami betonszerű sima cucc, parkette, kő, vagy szőnyeg azt felejtsd el, viszont volt parabola, 1 tévé, 2 hi-fi, kanapé azt nagyjából jónapot. Teljesen egyszerű minden. 3 szoba volt az egyikben ő lakott az anyjával meg a fiával, a másikban a nővére a gyerekeivel, a harmadikban meg a másik nővér + gyerek + férj. Odafelé úton nem tudtam kifizetni a taxit, azt a 8 Bolivar-os díjat, mert 50-esből nem bírt visszaadni. Utána elmentünk pizzázni busszal az még újabb 2 Bolivar volt és ezzel el is fogyott a leányzó pénze. Mind a 10 Bolivarja. Szóval úgy tünt ez az átlag, ugyanakkor ott vannak a plazaban a gazdagabbnak tűnő emberkék (a plazaban a KFC-ben egy menű 20 Bolivar volt, és azért a kajáldák ott tele voltak), tényleg ellentétes az egész. Volt amikor 20 vagy 50 Bolivarból nem tudtak visszaadni, de voltak dolgok, főleg a túristáknak szánt dolgok, utazások, szuvenirek azok meg ehhez képest magas áron voltak és nagy Bolivar számokat dobáltak. Tényleg minden ellentétes.

Mindenkinek aki mostanában megy és még nem járt ott: pénzváltás: csak óvatosan, olyan fix emberkénél váltsál akárhol, piacon, tengerparti bármilyen árusnál, vagy kis turista irodáknál, akiket másnap is ott fogsz találni. Ők nagyjából egy áron dolgoznak, megmondod mennyit akarsz váltani, előre leszámolja neked a lóvét, átnézed, és utána adod oda a dollárod vagy eurod. Porlamarban nekünk is mondtak fantasztikus számokat és majdnem meg is szívtuk. Egyrészt keverte a régi Bolivart meg az új Fuertét, másrészt egy halom 2 Bolivárost adott hogy a számolásban jól bezavarjon. De ő felajánlotta hogy segít számolni, természetesen a nagy címletek (50-es, 100-as) az alul van és közben ahogy számol ügyesen észrevétlenül kiemeli a nagy címleteket. Ha a haverom nem szól hogy nézzem át mert szerinte trükközzik, én lazán bedőltem volna.

Rengeteg rendőr és katona van, szinte minden kereszteződésben vannak, öten tizen huszan, mikor hogy, az autósok ilyenkor lassítanak, ők meg benéznek minden autóba. A turisták nem érdeklik őket, velük nem foglalkoznak. Egyszer a helyi disco-ban (Woodie's volt a neve a Playa Agua-n) is volt razzia bejött vagy 20 rendőr, gépfegyverek, golyóálló mellény. Zene le, villany fel, és végignézték minden helyi személyijét. Érdekes volt, mi meg csak ott álltunk és röhögtünk. Aztán kimentek és ment tovább a buli. Az árak nem voltak veszélyesek a discoban sem, sör 4, Cuba Libre 8 Bolivar.

Egyelőre megint ennyi, ha van kérdése valakinek kérdezzen, szívesen válaszolok. Egyébként meg tényleg órákat lehetne még mesélni. Minden utazás annyi élmény, emlék, történet, színek, illatok, ízek, hangok, nagyon nehéz ez szavakban. Ezért kell menni és látni, méghozzá személyesen.