Az arámi nyelvről és kultúráról annyit mindenképp érdemes elmondani, hogy nemcsak a hurriktól (így Mitannitól) örökölt sokat, de a Mezopotámia déli felén kialakult civilizációktól is, a föníciai kultúrához vagy a zsidóság előtti kánaánitákhoz hasonlóan.

Komoróczy Géza: "Az ugariti ékírás a jelenleg ismert legkorábbi kifejlett ábécé-írás. Létrejöttének hátterében áll – egyik elıfeltétele volt – a mezopotámiai írásbeliség, amely az i. e. 2. évezred közepén Elő-Ázsia nyugati térségében széltében el volt terjedve: az agyag mint íróanyag és a szótagjelölő, illetve kisebb arányban szójelölő ékjeleket (syllabogramma, illetve logogramma), használták Ugaritban is. Saját nyelvükön Ugaritban tulajdonképpen két ugariti ábécét használtak, egy szűkebbet (21/22 ékjel), amelynél az írásirány jobbról balra haladt, és egy bővebbet (30 ékjel), amelynél balról jobbra. Az 1–6 kicsiny ékből, ezek különféle kombinációjával kialakított ékjelek mindkét ábécében lényegesen geometrikusabbak és egyszerűbbek, mint a babylóni ékírás jelei. A bővebb ábécében, amelyben a legtöbb ránk maradt szöveget írták, és amely a standard ugariti írásnak tekinthető, az összesen 30 ékírásos jel tulajdonképpen mind betű (mássalhangzó), de az ’alef (') gyenge mássalhangzó három jele három különbözı magánhangzóval (’a, ’i, ’u) van összekapcsolva. Közülük az első a nyugati sémi írásokban használatos ’alef ( א), a másik kettı mint önálló graféma csak az ugariti írásban van meg. Nem lehet kétség az iránt, hogy ezt az írást tudatosan tervezték meg, mondhatni, egyszeri aktussal alakították ki. Az ugariti írás nem használ logogrammákat ... eredetileg alighanem egyszerű vonalas jeleket használt. Ilyen jelek láthatók a Kumidi / Kámid el-Lozban talált cserepeken.Valószínű, hogy ez a vonalas írás szolgált a késıbbiekben közös forrásul (1) a kanaáni / föniciai / arámi, illetve (2) ékjeles változatban az ugariti, végül pedig (3) a dél-arab íráshoz; ezek a rendszerek a fejlődés önálló, párhuzamos ágainak vagy – mint az ugariti – tudatos adaptációnak az eredményei ... Ugaritban az alefbét tipusú ábécé-táblán kívül találtak egy más jellegű ábécé-táblát is, mégpedig olyant, amelyen a jelek sorrendje a dél-arab ábécéét (halakham) követi. Hasonló ábécé (agyagtáblácska), ugariti ékírással, már régebben (1933) elıkerült Dél-Palesztina / Izraelben (Bét-Semes), késı-bronzkori rétegben, anélkül, hogy mibenlétét annak idején felismerték volna. Ez az ábécé 28 jelet tartalmaz, tehát lényegében a bővebb ábécének felel meg ... fennmaradt egy olyan tábla is, amelyen az ugariti szűkebb ábécé jeleit egybevetették a babylóni ékírás jeleivel ..."