Kedves barátom, ha most elövenném a Trains, a Model Railroader meg az egyébb àltalam néha olvasott Kalmbach kiadványt, akkor hetekig olvashatnánk az áprilisi átverésekröl, kezdve a vizsugárhajtásu vonattal, befejezve egy hasonlo trailer konstrukcioval, aminek még alváz sem kellett, hogy a mágnesesség a sineken tartsa. (Hogy a világ legnagyobb metrot ábrázolo terepasztalrol ne is beszéljek, amelyik Alaszka elég gyéren lakott településeit volt hivatott összekötni. A felület havas volt a metrokbol meg csak a lejárat látszott....:-) söt erre fel megalakult az NMRA metroépitö szekcioja is SIG.....).
Ez meg hasonlo anyag mind megjelent a Trainsban vagy a MR-ban. Ès volt eset (akkoriban még csak a csigaposta segitségével), hogy honapokig vitatkoztak a cikkeken az olvasok :-)
Nem kivánok ilyen vitát nyitni.
A többit gondold meg pontosan, hogy mit is jelentene amit irsz.
Milyen feltételeknek kellene megfelelnie, hogy akár egy kissé megerösitett kamionsort is nyilvános vasuti forgalomba sorolj, anélkül, hogy az ilyen vonatot extrán kellene biztositani, hiszen elöfordulhat, hogy még egy sültgalambbal valo találkozást sem élné tul. Ès itt nem arrol van szo, hogy milyen gyorsán tudják vonszolni, az a legkevesebb.......
Erröl nyilván vitatkozhatunk, és mint már korábban is állitottam, hogy vannak ilyen kisérletek, de eddig senkinek nem sikerült az általánosságban bevethetöve tenni.
Szerintem a te általad felvetett feladatra a ROLA nagyságrenddel olcsobb, egyszerübb, és a csalaguton bizony kompüzem van, azaz, ha megtelik a vonat az azonnal megy. Márpedig kamionokkal gyorsan megtelik, és a brumik az utánfuto alatt nagyságrenddel könnyebbek, mint a vasuti szempontból elvárt minimális tömeg amit az utánfutonak el kellene érnie, ha ilyen üzembe vetnék öket (azaz saját alvázra állitanák, kapcsolokat szerelnének rájuk stb. meg az idöveszteség is nagyságrenddel kisebb a ROLA esetében - nem is beszélve az örökös vitákrol, hogy vajjon ki is felelös a kocsi állagáért, mechanikus részeiért stb..)
A tengerentulon is ez a baj, és ezért kisérleteznek egyelöre olyan utánfutokkal, amik konstrukcioja egyébb okok miatt is massziv meg nehéz, igy nem kell tul sokat mereviteni a vasuti üzemhez. Az ilyen utánfutok, azonban igy hasbol számitva sem igen érik el az összes kamion 5-10%-t, hiszen azok alapérdeke, hogy minél könnyebbek legyenek, hogy jol meglehessenek öket terhelni (azért arrafelé is vanak tengelynyomási határértékek, mégha azok nagyobbak is mint mifelénk).
Az ilyen nehéz utánfutokat sok esetben speciális feladatkra használják és a közutra csak bizonyos feltételek mellett mehetnek (bányák, vasmuvek stb. esetében). Erre a feladatra ugy ahogy megfelelnek, de még elég sok a fenntartás, meg a megoldando feladat.
Az elsö ilyen konstrukciot az 50-es évek végén láttam valamelyik amerikai forrásban (én csak mintegy 10 évvel késöbb jutottam az ujsághoz). Akkoriban még olyan szép lekerekitett utánfutok alá szabták az alvázat.
Ugyanazzal a csappal volt kapcsolva mint a nyergesvontaton, és már akkor kiderült hogy a megoldás nem egészen jo, mert a kamionok csatlakozoja még Amerikában is legfeljebb 1 extra utánfutora van épitve (Europában ez nincs megengedve), azaz a vontato 2 kocsit huzhat, az egyik a nyergen kapcsolodik a másik meg hátul egy közönséges csappal - egy vonathoz azonban ez mindenféle képen kevés.
A megoldás nagyon egyszerü volt, a kamion leállitja a sinre az utánfutot, s elmegy onnan. Utánna kézzel vagy csörlövel alátolták az akkor még 2 tengelyes álvázat a fékszerelvénnyel a kapcsoloszerkezettel az egyik végen a nyeregcsappal, a másik végen meg extra horgokkal, amik alulról emelték meg az utánfuto hátso részét (ahol a kerekek vannak), és igy már mehetett is a "vagon" a összerako vágányra.
Azt, hogy akkor sem, meg ma sem tudják szortirozni az ilyen vonatokat nyilvánvalo, igy elég komoly logisztikai feladat, hogy a kamionok a megfelelö sorrendbe jöjjenek a kiindulo állomásra. Persze ez még mindig nem old meg a semmit az általam már jelzett problémákbol. (Amugy van egy ilyen video az archivumban, amit egy 60-as évek beli filmröl másoltak - sajnos sem az eleje sem a vége nincs meg a filmnek, igy pontos dátumot nem tudok, csak a jármüvekböl itélve mondhatom az évszámot.)
A chicagoi barátaim már láttak ilyen vonatot (nekem még nem volt szerencsém, pedig rengeteg amerikai vonatot láttam szerte az országban), de öket, lévén vasutasok illetve vasutbarátok, ugy hivtak meg egy ilyen bemutato akciora.
Már abban a cikkben is azt vitatták, hogy hogyan kell megerösiteni a szerkezetet, hogy amaz használhato legyen.
Ennyit tudok kb. a dologrol.