A kutatók többségéhez hasonlóan tehát Schramm is a bunčuq, munčuq, munžuq, minžaq, bonžuq, monžuq ’gyöngy’ vagy ’zászló’ értelme mellett foglalt állást1. Utóbbi jelentésében a szó az ukrán nyelvbe is átkerült, innen pedig a lengyelbe és az oroszokhoz2.
Omeljan Pritsak volt az, aki tudomásom szerint elsőként mutatott rá az említett szimbólum uralkodói jellegére. Mint írja, a munčuq a kínaiaknál, kusánoknál, a régi türköknél és az ujguroknál egyaránt a napot és a holdat jelképezte3. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra, hogy a nap-hold kombináció már a szumír pecséthengerek időszakától kezdődően a királlyal és az ő szakralitásával, isteniségével állt összefüggésben, és hogy ugyanez a kettős szimbólum II. Godarz parthus nagykirály érméin is előfordul. A keleti ábrázolásokon ezt a jelképet gyakran egy sárkány szájába helyezték. Pritsak szerint a munčuqot mint ékkövet rendszerint a zászlórúd végére helyezték, és mintegy lángnyelvek aurája vette körül – tkp. ez utóbbi volt a holdsarló megfelelője. A Maenchen-Helfen említette Qizil Munčuqon4 és Attila édesatyján kívül ezt a nevet más uralkodók is viselték, így Muncsuk Ilcsikejev baskír (méd) vezér 1761 körül5 és Mončak (Bunčak, Puncuk) kalmük-torgaut vezető6.
1 Eine hunnisch-germanische Namensbeziehung?; in: Jahrbuch für fränkische Landesforschung
XX (1960), 129–55.
2 Max Vasmer: Russisches etymologisches Wörterbuch; I. köt., Winter, Heidelberg, 1953, 145.
3 The Hunnic Language of the Attila Clan; in: Harvard Ukrainian Studies VI/4 (1982. dec.), 440.
4 John Andrew Boyle: The Mongol Commanders in Afghanistan and India according to the Tabaqāt-i Nāsirī of Jūzjānī; in: Islamic Studies II/2 (Karacsi, 1963), 241.
5 A. Н. Усманов: Очерки по истории Башкирской АССР; in: Материали по истории Башкирской АССР IV/1, Moszkva, 1956, 221.
6 Фёдор Иванович Миллер:
История Сибири; II. köt., Moszkva–Leningrád, 1941, 104., 584.; Материали по истории Башкирской АССР I; Moszkva–Leningrád, 1936, 173.; Кабардино-русские отношения в XVI–XVIII
вв., I. köt., Moszkva, 1957, 338., 340.
