„... H. Gregoire és Altheim legjelesebb kutatók sok más tudóssal együtt nagyon sokat vitatták és eredményesen nem tudták megoldani Olümpiodórosz ama adatát, hogy Jovin 411-ben ellencsászárrá kiálltatta ki magát Gundharus és Goar segítségével az ún. Germania secunda területén, ahol egyetlen városnevet nevez meg csupán έυ Мουνδιακώ τής έτέρας Γερμανίας formában ... ugyanakkor nem vesznek tudomást egy másik, ugyancsak V. századi tudósító, Priszkosz adatáról, amely szerint a híres-hírhedt Attila apjának a neve: Μουνδίουγος.”
Priszkosznál Μουνδίουχον (acc.) > Μουνδίουχος (nom.): „τòν πατέρα Μουνδίουχον”1
Iordanesnél Mundzuco, Mundzizco (abl.) > Mundzucus, Mundzizcus (nom.): „Is namque Attila patre genitus Mundzuco”2
Theophanésznál Μουνδίου (gen.) > Μούνδιος (nom.): „’Άττιλας Μουνδίου παις”3
Kézainál pedig Bendacus lett a Mundzucusból m>b hangátmenettel: „quarti vero ducis nomen Ethela fuit Bendacus filius”4
Bár az V. század első negyedében élt krónikásnak ez az adata inkább még az Attila-féle s nem a Bajánnal érkező hunokra vonatkozik, szépen illusztrálja azt a helyzetet, amely szerint Európa nyugati felében már a var-khun időket megelőzően nagyobb lélekszámú sztyeppei etnikummal kell számolni. Ezek a lovasok pedig nem voltak germánok, hanem kunok, avarok, alánok, vandálok stb. Lassan arrafelé is kezdik a történészek ezeket a sokrétű genetikai alapokat felismerni.
1 Fr. 12. in: Karl Müller szerk.: Fragmenta Historicorum Graecorum; Didot, Párizs, 1851, 97. Carl de Boor szerk.: Excerpta de legationibus; Weidmann, Berlin, 1903, 581.
2 XXXV, 180; XLIX, 257, in: Елена Чеславовна Скржинская szerk.
: Иордан, О происхождении и деяниях гетов: Гетика; Восточная литература, Moszkva, 1960, 159., 172.
3 AM 5942, in: Carl de Boor szerk.: Theophanis Chronographia; I. köt., Teubner, Lipcse, 1883, 102. Moravcsik Gyula: Byzantinoturcica; II. köt., Deutsche Akademie der Wissenschaften, Berlin, 1958, 194. (Niebuhr ’Ομνουδίουςnak, ill. ’Ομουνδίουςnak írja át: Theophanis Chronographia, Weber, Bonn, 1839, 158.)
4 Mátyás Flórián szerk.: Magistri Simonis de Keza, Gesta Hungarorum; in: Historiae Hungaricae fontes domestici; I. rész, II. köt., k. n., Lipcse, 1883, 58.
