Szia!

Nagyon klassz ez az írás: hihetetlen, milyen szellemi-lelki erő dolgozott az oroszokban
több Pentagramban is kiváló részek vannak erről. Dosztijevszkij már klasszikusnak számít ebben (sokfele idézik) pl. ezt a Karamazovokból:
"Ha Jézus ma eljönne, ti ugyanúgy megfeszítenétek."

Bennem Skovoroda ukrán bölcs, misztikus (18.szd.) maradt meg nagyon:

"Írjátok fel a síromra, hogy a világ üldözött, de nem sikerült foglyul ejtenie.” Másnap Skovorodát holtan találták szobájában. Keze keresztben feküdt mellén, feje pedig művei kéziratain nyugodott. Halála után száz évvel végül megjelentek művei. Életét legendák övezték, művét Lev Tolsztoj, és korának más gondolkodói is nagyra becsülték. Néhány évvel ezelőtt róla nevezték el Ukrajna egyik országrészének fővárosában, Harkovban az egyetemet."

Egy melegszívű, tisztán gnosztikus képe rajzolódik ki, ahogyan batyujával útrakel, mint anno Rózsakereszt Krisztián:

"1765-ben Skovoroda felhagyott a tanítással, majd vándorolni kezdett, és élete végéig már nem is volt állandó lakhelye.
„Mi az élet?”- írta.
„Egy ópiumtól elkábult török álma, egy rettenetes álom, mely megfájdítja a fejet, és érzéketlenné teszi a szívet. Mi hát az élet? Zarándoklat: útnak eredünk anélkül, hogy tudnánk hová megyünk és miért.” Skovoroda szinte csavargóként indult zarándokútjára. Batyujában egy hébernyelvű Biblián kívül csupán egy fuvolát és egy sétapálcát vitt. Sok barátja volt, és gyakran hosszan elidőzött némelyiknél, majd váratlanul ismét búcsút vett tőlük. A piacokon és a szegények házainál énekelt, mesét mondott és előadásokat tartott barátainak. Sok időt szentelt imádkozásra. Úgy járta útját, mintha egy láthatatlan kéz vezérelte volna."