/Folyt./
.....................
Egy évvel Hitler hatalomra jutása előtt a fiatal hadnagy, befolyásos protekcióval a háta mögött, beosztást kapott a német követség katonai attaséjának hivatalában. A doszié iratai a német hadsereg külföldi titkosszolgálat általi beszervezés meglehetősen banális történetéről számoltak be. Túlságosan is sok csábítás volt külföldön az akkoriban igen alulfizetett német altiszt számára. Nők. Drága éttermek. Játékbarlangok. Az ügyesen csőbehúzott Hert a végén eljátszotta a hivatal pénzét és... A dosziéban szerepeltek a jelentései másolatai és az eredeti elismervények, saját kezű aláírásával,, hogy pénzt vett át az elvégzett munkája ellenértékében. Ezek igen jelentős összegek voltak, mivel az általa betöltött katonai attasé titkári állása betekintést biztosított neki a német követség titkaiba. A hírszerzés igen intenzívet alkalmazta Hertet, de 1933 elején ő hírtelen elutazott Németországba, nyomát vesztették, és azóta a kapcsolatott nem építették ki újra.
Andrej alaposan szeműgyre vette Hert tíz évvel ezelőtti fényképét. Fiatal, világos szőke tiszt, egy jellegzetes heggel az arcán, amit diákpárbajban szerzett.
Sok minden megváltozott azóta. 1942-ben a hitleri Németország még győzelmei mámorában úszott, hadserege megszállta Franciaországot, Belgiumot, Norvégiát, Hollandiát, Dániát, Ausztriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot és Jugoszláviát. Keleten seregei Moszkva és Leningrád alatt álltak. Ezek a sikerek természetesen mindenképpen komoly hatást gyakorolhattak Hertre, aki elfelejtette, vagy szerette volna elfelejteni a Németország számára nehéz időkben elkövetett bűnbeesésének történetét. Alfrednek igaza volt - a német nem lépett volna kapcsolatba velük, egy legyőzött ország titkosszolgálatával. És a szovjettel? Erre a kérdésre nehéz volt választ adni. Mégis, Andrej nem hagyhatta ki annak lehetőségét, hogy munkára kényszerítse Hertet, és ami a legfontosabb, nem akarta kihagyni, bár az ügy nehéznek ígérkezett, és kizárólagosan kockázatos volt az egész csoportjára nézve.
Hogyan lehetne előre kitalálni Hert viselkedését? Lehet-e arra számítani, hogy az nyugodtan, mint elkerülhetetlen dolgot, fogadja majd az emlékeztetőt a hajdan tett kémkedési ígéretére? Beleeggyezik-e az együttműködésbe? Nem, ezt szinte ki lehetett zárni. A múlt feltámasztásának bármely kísérletére akár milyen reakcióra lehetett számítani, beleértve arra, hogy hejben agyonlövi az őt felkereső személyt! Egy valamiben Andrej viszont határozottan biztos volt: semilyen mély elvi meggyőződés sem vezette Hertet a múltban, és most sem vezérlik ilyenek. Éppen erre épült az ő terve.
A nácizmus lényege, a politikai és morális koncepciói, amik az emberiség korai középkor állapotaihoz történő visszatérésére irányultak, magára a hitleri államrendre nézve is komoly veszélyeket rejtettek. A nácizmus ideológiájára elsősorban a kalandor, karierista egyének voltak fogékonyak, és az ezeréves fenmaradásába, amit a führer hírdetett, a náci párt tagjai addig hittek, amíg a német hadsereg nem szenvedte el első vereségeit a Keleti-fronton, és nem szenvedett súlyos vesztességeket nekiütközve a szovjet nép szilárd és szívós kitartásának. A győzelmek mámora kezdett elpárologni, még a legkeményfejűbbeket is arra késztetve, hogy gondolkodjanak el azon, hogy mi is lesz velük, ha Németország vereséget szenved. Ezek a gondolatok pedig egyre jobban és jobban előjöttek annak függvényében, ahogyan nőtt a szovjet csapatok ellenállása a Keleti fronton, illetve rombadől a vezérkar ama számítása, hogy Németország győz a villámháborúban, és ha nem is az egész világra terjeszti hatalmát, akkor legalább Európa egészére biztosan.
Készülve a Herttel történő találkozásra, Andrej ezeket a gondolatokat sem hagyta figyelmen kívül.
Andrej csoportja nyolc emberből állt: maréknyi harcos, minden, ami megmaradt az ő internacionalista csapatából. Ők a Madridi-fronton harcoltak, utánna a spanyol főváros utcáin, amikor az árulók - Casado és Miaja tábornokok, aljas felkelést kezdtek a köztársaság ellen, és kapituláltak Franco előtt. Jelenleg ezek az emberek: három spanyol - Carlos, Juan, az öreg Ventimilla és egy bátor katalán lány, Lola; franciák - Michael, Gaston, Pier és a bulgár Taba mindenhová követték őt.Nekik kellett őt kiszabadítani egy letartóztatás esetén vagy, legrosszabb esetben, ki kellett nyomozniuk, hogy hová vihették őt a gestapósok. Ilyen biztosítás nélkül Andrej nyomtalanul eltűnhetett volna, mint egy vízbe dobott kő. Most pedig ők fogják biztosítani az ő találkozóját Herttel.
.........................
/Folyt.köv./