Ezt írod: """"Csak egy teoretikus példa, elmegyek egy gyülekezetbe, azt hantázom hogy én is felkent vagyok, és veszek az emlékjegyekből. Mi történik? Meglincselnek a vének? :-)""
Nem lincselnek meg de nem biztos hogy tagként elfogadnak.Jó tudni " aki méltatlanul eszik és méltatlanul iszik,itéletet eszik és itéletet iszik"""mondja az irás.Tehát nemigazán lehet meggondolatlenul fogyasztani a jelképekböl.Ha te csak ugy besétálsz és azt mondod te méltó vagy fogyasztani a jegyekböl ez nemigazán elhihető kategória.
Ami viszont lényeges, Istent nem csaphatod be és ez számit igazán."

Leszűkítve:"aki méltatlanul eszik és méltatlanul iszik,itéletet eszik és itéletet iszik"
Istent nem csaphatod be és ez számit igazán."

Istent nem is lehet becsapni, csakhogy ti nem is erre utaztok.
Ennek a versidézetnek hamis, helytelen értelmezésével becsapjátok önmagatokat és félrevezettek másokat.
Jó lenne már, ha a Biblia helyes értelmezését tartanátok szem előtt, nem az Őrtorony Szervezet teológiai tanítását, mely ettől eltér.

Na jó!
Mepróbálok neked segíteni.
Nézzük az idevágó versidézeteket együtt és elemezzük!

I Korinthosz 11. fejezet 20. vers: "Amikor tehát összejöttök egy helyre, nem lehet úrvacsorával élni,

21. vers: "mert az evésnél mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig megrészegedik."

26. vers: "Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön."

27. vers: "Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen."

28. vers: "Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból."

29. vers: "Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának. "

A fenti versidézetek együttes elemzése megmutatja, hogy az a kifejezés, hogy "...aki méltatlanul eszi...", (az emlékjegyeket), az nem az adott személy jellembéli, érdemtelen, vagy érdemes, méltó, vagy méltatlan voltára vonatkozik, hanem arra, hogy a korabeli keresztények közül sokan nem méltó módon fogyasztottak az emlékjegyekből, vagy nem is "emlékjegyszerű" étkezést bonyolítottak le.

Voltak némelyek, akik jól berúgtak a bortól, lakodalmas vacsorát rendeztek, és voltak akik dínom-dánomot tartottak Úrvacsora alkalmából, míg elnézték, hogy a mellettük tartózkodó keresztény testvéreik éheztek.

Ahogy itt fentebb a versidézetek írják, melyeket okulásodra bemásoltam.
Olvasd már el légyszi mégegyszer!

Tehát a méltatlanul szó, ebben az összefüggésben nem azt jelenti, hogy érdemtelenül, mert valaki nem felkent, ezt a Biblia sehol nem írja, hanem azt jelenti, hogy nem méltó módon.

Nem méltó módon, de jogosan.
Pál arra int, ha valaki nem méltó módon, gusztustalankodva, hagyván, hogy keresztény társa mellette éhezik, emlékszik meg az Úrvacsora alkalmával Jézus haláláról, a Jézus által kötött szövetségről, az ítéletet eszik, iszik a saját fejére.

Nem beszél semmit arról, hogy a Jézus követői közül ki felkent és ki nem, csak az Úrvacsora elfogyasztásának méltó módjára figyelmeztet.