Kedves Hölgyeim!
Lám egyre többen érdeklődnek a beöntés módszere iránt. Igyekszem röviden összefoglalni a beöntéssel kapcsolatos, általam fontosnak ítélt ismereteket. Viszont nemrég kezdtem bele a Nagy Beöntőkönyv írásába, amiben 19 esztendő alatt összegyűjtött ismeretanyagot közlök. Igen, egy új tudomány született a klizmológia, magyarul beöntéstan, ennek két alapvető csapása, a teoretikus klizmológia, és a gyakorlati beöntéstan.
A dolog, a beöntés, a végbél, illetve a székelés, a legelső tanult reflexünkkel, - pfúj, kakással - van összefüggésben. Éppen ezért e tudomány a Kárpát-teknőben visszatetszést kelt tabu. Holott az ókori Rómában külön e célra a fürdőkben szobák voltak rendszeresítve. Egyes természeti népeknél gyakorolt eljárás. A tőlünk fejlettebbnek tételezett nyugati társadalmakban szalonokat nyitnak a beöntéses méregtelenítésnek. Mégis honunkban a beöntést rossz, fájdalmas, cikis dolognak tartják. Kétségtelen a genitáliák közelsége, a székelés sok esetben vonz erotikus manifesztációkat. Márcsak ezért is „cikis” az ügy. Pedig, ezek mellett egy nagyon hatékony tisztító, méregtelenítő, fogyasztó eljárásról an szó.
A negyvenes évek Amerikájában a kozmetikusok észrevették, ahogy azon hölgyek, akik rendszeresen élnek vele, nem hullik a hajuk, és hamvasabb a bőrük. Máltán az asszonyok migrén ellenében használják. Japánban a beöntések miatt szinte ismeretlen a végbélrák. Ellenben honunkban még mindig valami borzalmas dolognak tételezik. Kétségtelen, hogy a nő életének legszentebb pillanatában aláztatik meg e módszerrel. Az új élet adta gyönyörűséget aláaknázzák ezen akkor szörnyű procedúrával. Nem elég, hogy az alhasűri nyomás a szülés miatt az egekben, még rá osztanak egy kis székelési nyomástöbbletet, amit éppen a beöntéssel váltanak ki, és a kismamával javíttatnak száz gáton mire a wc-t eléri, és összefosatják vele a pöndölyét. Nem így kellene, hogy a hölgyek az első beöntésüket a szülés közvetlen előzményeként éljék meg. Nem vitatom, hogy a tisztaság a szülés körülményeként igen fontos. Beszéltem vizsgázott bábákkal, és ők mondták, hogy a szülő nő a legritkább esetben székelt szülés közben. Megtudtam, hogy nem is a tisztaság az első indoka a szülés előtti beöntésnek, hanem hogy aktivizálják mindazon izomcsoportokat a kiváltott székelési inger kapcsán, amelyek a szülésben is részt vesznek. Így én sem ágálok a szülés előzményeként való beöntés ellen, hanem csak annyit tartok idevágónak, hogy egy nőnek nem akkor kellene az első beöntést kapnia. Sokan problémáznak azon, hogy félelmet keltő az eljárás, és tönkreteszi a bélflórát, kibírhatatlan, megalázó, stb. Erre én azt mondom, hogy minden emberben előfordulhat több mint kettő kg-nyi beülepedett székletmaradék lekövülve a bélfalon. Ugyanígy a legnagyobb immunszervünk, a vastagbélhámon kiülepedik az a szigetelő közeg, ami rövid szénláncú poliszacharidok, és zsírok keveréke. A bélhám anyagcseréje gátolt, és ami rosszabb, ezen anyag bomlik, erjed. Parciális oxidációja során aktív sejtmérgek, aldehidek, ketonok képződnek, amit a bélhám a véráramba fölszív, és az agyban migrént okoz, illetve túlterheli a májat. Gondoljuk csak meg, hogy a szaunában a bőrünk közel kettő négyzetmétere van műben, ellentétben a beöntésnél a bélhám közel 30négyzetmétere. A bőrünk, pl. a hát bőrének erezettségére és a bélhám erezettségére utaljak, folteszem a kérdést, vajon hol hatékonyabb az anyagcsere? Aztán itt van a fogyasztás problémája. Egy jól sikerült fogyókúrával bevállalt a vesegyulladás veszélye, hiszen a fogyitabletták két releváns drogot tartalmaznak: A zsírégető összetevőt, ami lesavasítja a szervezetet, hiszen a zsír oxidációja során elsősorban szerves savak keletkeznek, és az azonnali fogyást produkáló vízhajtókat, amelyek e képződött savakat jól betöményítik. Szegény vese Malphigni edényeiben aztán megjelennek az elzáró kiválások helyi mikorgyulladásokat okozván. Ezzel szemben a beöntés után rendszerint pisilni is kell, mert a beöntés a szervezetet általánosan hidratálja. De ilyen-olyan félelmek miatt már mindenféle előítéletek miatt elutasított a beöntés! Kár! Az eljárás nemcsak hatékony pedig, hanem költséghatékony is. 1500-2000forintért kapható minden nagyobb patikában a tartályos beöntőszett. Ami három jól elkülöníthető részből áll. Egy másfél literes műanyag tartályból, egy kisebb csappal egy 15cm-es irrigátorcsőből, és a két dolgot összekötő másfél méteres gumicsőből. A készüléket jól mossuk át 60-70okos vízzel, ügyelve, hogy a műanyagot ne degradáljuk, azaz ne forraljuk ki! Majd forraljuk föl mintegy 3liternyi tiszta vizet, és hagyjuk visszahűlni 28-34fokosra, és ezt töltsük a tartályba. Igyekezzünk a végbélnyílásunk fölé legalább 80cm-rel erősíteni, pl. zsineggel a tartályt, és a csapocskát kinyitva várjuk meg, amíg a levegő eltávozik a csőből, és megjelenik a vízsugár. Ezt követően semleges krémmel kenjük be a végbélnyílásunk, és az irrigátorcsövet is, majd mintha székelnénk nyomjunk, és ezenközben vezessük be a az irrigátorcsövet amennyire csak lehet, majd a csapocskát nyissuk meg. Érezni fogjuk ahogy a langyos víz beáramlik a végbélampullánkba. Amennyiben a székelési nyomás erősödik, lélegezzünk mélyeket. Elsőre elegendő háromnegyed liter víz beöntése. Majd mindjárt menjünk, és nyomjuk ki a föloldott székletet a wc-be, azaz laxifikáljunk. A második beöntésnél már nyugodtan be fogjuk fogadni a másfél liternyi langyosvizet. Ne késlekedjünk a laxificandum kinyomásával, mert fölszívódik a bélhámon, és nem ürül ki a laxificandum. Majd nagyon fontos, hogyha kinyomtuk, pihenjünk, mert lehet, hogy még kell laxifikálni. Lényeg, hogy utána fél órát legalább pihenjünk, és wc közelében legyünk. Nagyon jó, megkönnyebbült, fitt érzésben lesz részünk. Amennyiben kérdés merülne föl, közlök egy mélt is: rata kucac vipmail pont hu. Fontos megjegyezzem, hogy várandós kismamák ne próbálkozzanak a beöntéssel, mert alhasi vérbőséget okoz, így vetélést is okozhat, és egy elég drasztikus hidrolízis is végzetes lehet a kis magzatra. Ellenben nagyon javasolt a fogamzás előtt egy alapos beöntéses tisztítókúra, illetve a szülés után fél évvel az általános hidratálás, ami segítheti a tejelválasztást. Ám ugyancsak nem javasolt, amíg a kismama a gyermekágyi időszakban van, sőt, minthogy nagyobb alhasi műtétek után sem javasolt, érdemes várni a beöntéssel még fél évet.
A lényeg, hogy ne utasítsuk el élből ezt a lehetőséget, hiszen valaha ezt magának megcsinálta egy nő, vagy a tanti megcsinálta a cousine-nak. Köszönöm figyelmüket: Rata B. DAniel