carl solomon 2008.03.10 0 0 32 Memóriagyakorlat Népszabadság • Révész Sándor • 2008. március 10. 2001-ben, a Fidesz-kormány idején az ellenzéki MSZP népszavazást kezdeményezett négy kérdésben: a sorkatonaság eltörléséért, a heti kötelező két pihenőnapért, a középiskolások ingyenes nyelvvizsgájáért és azért, hogy a nyugdíjemelés mértékét egy sajátos nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számítsák ki. Az Országos Választási Bizottság valamennyi kérdést jóváhagyta. Az Alkotmánybíróság először formai okokra hivatkozva utasította új eljárásra az OVB-t, majd a második körben a nyelvvizsgára és a nyugdíjakra vonatkozó kérdést engedte át. Az Alkotmánybíróság második döntésére oly sokat kellett várni, hogy mire (november végén) megszületett, már nem is volt értelme elkezdeni az aláírásgyűjtést, mert a tavaszi parlamenti választások előtt a úgysem lehetett volna megtartani a népszavazást. (A törvény szerint legkésőbb a parlamenti választások előtt 41 nappal lehet népszavazást tartani.) A közvélemény-kutatások szerint a választók kb. 60 százaléka szándékozott szavazni, nyolcvan százalékban igennel. A népszavazás elleni alkotmánybírósági beadványokat elsősorban a Fideszhez közel álló Zlinszky János, volt alkotmánybíró képviselte a nyilvánosságban. Az ő akkori véleménye szerint az alkotmány értelmében a négy kérdés egyikéről sem lehet népszavazást tartani, mert valamennyi, tehát még a sorkatonaságra és a pihenőnapokra vonatkozó kérdés is érinti a költségvetést. Zlinszky most is a népszavazással kapcsolatban leggyakrabban megszólaló jogászok között volt. Ezúttal azt a véleményt képviselte, hogy a vizitdíjra, a tandíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó kérdés nem érinti a költségvetést oly módon, hogy ne lehetne róluk népszavazást rendezni.