ráeszmélt, hogy az MNB kamatot akar emelni a fogyasztóiár-alakulás felfelé mutató kockázatai miatt.

 

na ez az amit nem tudunk, hogy a piac erre eszmélt-e rá, vagy ellenkezöleg arra, hogy az mnb nem akar lépni, nem elkötelezett a célelérés iránt, a stabilizáció iránt, nem akar semmi érdemlegeset tenni. Mert a piac akár azt a következtetést is levonhatta, miszerint tettek helyett csak elutasitó retorikát, alibi lépéseket alkalmaz az mnb.

 

Márpedig ha a tettek nem jönnek idöben (tranzmisszós idö), akkor nem leépitödnek a problémák, hanem szépen kumulálódnak középtávra. A Y3-on és felfele a rendkivüli hozamrobbanás ezt az itéletet szépen mutatja.

 

 

a pénzügyi egyensúlyjavulással járó hazai folyamatokat megfelelőnek, az infláció megemelkedését pedig a nemzetközi trendbe illeszkedőnek tartja.

 

Tulajdonképpen a közlemény ezt, meg a lassuló növekedést emliti, de valami olyan semitmondó, sematikus  stilusban, hogy abból nem lehet összerakni, hogy most akkor mennyi is itt a problémák egyenkénti súlya és hogyan hatnak egymásra.

Söt, amennyi problémás területet felsoroltak, abból csak az jön ki, hogy a bajok nagyok és hosszabbtávra kihatóak  - s ehhez képest meg ott ült az MT ölbe tett kézzel.

S ugye adódik az örök kérdés: ha egy infla jelentésben vázolt kedvezötlen prognózisú stratégiai pályára nincs prompt MT reakció, akkor majd mikor?