Aki az egyenlőséget nem biztosítja, törvénysértést követ el?


Interpelláció dr. Révfy Zoltán bajai polgármesterhez, az önkormányzat 3.2 milliárdos kötvénykibocsátásához kapcsolódóan: Tisztelt Polgármester úr! Az interpellációm tárgya a bajai lakosság érdekérvényesítésének képviselete a kötvénykibocsátáshoz fűződő képviselői jogaim és kötelezettségeim alapján, melyekben Ön által is akadályozva vagyok. Az interpellációmat az önkormányzati törvény alábbi hivatkozásai alapozzák meg.

Az önkormányzati törvény alapján egyrészt az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak: 19.§.(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.Másrészt az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület egyetemlegesen felelős: 90. §. (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.Amennyiben bárki az egyenlő képviselői jogok érvényesülését és az egyenlő képviselő kötelezettségek gyakorlását úgy befolyásolja, hogy az egyenlőséget már nem biztosítja, úgy törvénysértést követ el. Ennek teljes és mindenre kiterjedő felelőssége a törvénysértőt terheli.

Ugyanígy, ha valaki a gazdálkodás biztonságához kapcsolódó egyetemleges felelősségvállalás alapjául szolgáló egyforma informáltságot nem biztosítja, úgy a törvényben foglalt egyetemleges felelősség érvényesülését ellehetetleníti és akadályozza, törvénysértést követ el. Ennek teljes és mindenre kiterjedő felelőssége a törvénysértőt terheli.

A többünk által, ebben a formában ellenzett 2007-es kötvénykibocsátásnak az előkészítése, megalapozása, végrehajtása és kezelése az önkormányzati törvény több pontját sérti, azaz törvényellenes, különös tekintettel a mintegy 38.000 bajai lakos hosszú távú, bizonytalan mértékű-jellegű érdekterhelése és érdeksérelme miatt.

A kötvénykibocsátás előkészítésébe a képviselőtestületnek nem volt minden tagja egyformán bevonva illetve megfelelő hatásvizsgálattal és konkrét tervvel ellátva. A kötvénykibocsátás mértéke 3.2 milliárd volt, de nem tudjuk, hogy miért pont ennyi, miért nem több és miért nem kevesebb. Egy ilyen jelentős kötvénykibocsátást egy viszonylag pontos pénzügyi tervezésnek kellett volna megelőzni, amely bemutatta volna a befolyt pénzösszegnek a részletes felhasználási, fejlesztési, befektetési, megtérülési, forrási-visszafizetés menetrendjét a részcélok, az ezekhez kapcsolódó teljesülési dátumok, megvalósítási körülmények és összegek vonatkozásában. A kötvénykibocsátás jelentőségét még az is erősíti, hogy mintegy 6 milliárd a visszafizetendő, ami azt jelenti, hogy megtérülési, megtéríttetési illetve pontos visszafizetési forrás-fedezet vizsgálat nélkül a kötvénykibocsátás előtti 1.5-2 milliárdos adósságszolgálatot megnégyszerezték, de legalábbis megháromszorozták. Ez még nem lenne baj, de nincs mellette a hozamokkal növelt hasznosulás valamint a visszafizetés megfelelően pontos és biztonságos kimunkálása, vészhelyzeti tartalékokkal.

A kötvénykibocsátás nem volt olyan sürgős, ami indokolta volna az alapos, az önkormányzati törvénynek is mindenben megfelelő előkészítés mellőzését, a képviselők bevonását a döntés előkészítésbe. Emiatt kijelenthető, hogy a kötvénykibocsátás felelőtlenül, a képviselői jogegyenlőség és a gazdálkodási biztonságért való egyetemleges felelősség törvényellenessége mellett hajtódott végre, más, az önkormányzati gazdálkodáshoz fűződő szabályozások megsértése mellett.

A kötvénykibocsátás 2007. októberében történt. A befolyt pénzösszegből a közép-hosszútávú adósságszolgálatunkat rendezte az önkormányzat, mintegy 1.1-1.2 milliárd forint összegben. A maradék mintegy 2 milliárdról annyi hírünk van, hogy kizárólag fejlesztésre fogjuk fordítani és talán évi mintegy 10%-kal kamatozik, amire azt mondhatja minden laikus, hogy HŰDEJÓ! Sajnos 2 milliárd „elfektetve” súlyos pénzügyi merénylet Baja város lakóinak az önkormányzatba vetett hite ellen, nem beszélve az évtizedekre is elhúzódó érdekterheikről. A pénznek már régóta működnie kellene, hasznosulóan, megtérülően, mert az idő nem kedvez 2 milliárdnyi lebegtetett forintnak. Nincs közös döntéssel kiválasztott pontos és részletese fejlesztési, befektetési, hasznosítási tervünk, amivel kezdeni kellett volna a kötvénykibocsátás tervezését és a kötvénykibocsátás utáni azonnali hasznosítását. Tehát a kötvénykibocsátást követő pénzbefolyás után még 3-5 hónapja sem tudjuk, mint képviselők, egyenrangúan, egyetemleges felelősséggel, hogy mikor, mi fog történni azzal a jelentős pénzzel, amelyért elvileg együtt felelünk, a választók érdekeit egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel képviselve.

Konkrét interpellációs kérdéseim és bejelentésem:

1. Miért nem készült a kötvénykibocsátás előtt egy pontos, részletes (projekt)terv a kötvénykibocsátás összes körülményéről, a felhasználási részletekkel (részcélok, dátumok, összegek, stb) megfelelő hatásvizsgálattal, kockázati tervvel, megtérüléssel, visszafizetési tervvel, alternatívákkal, stb, amit a képviselőtestület több menetben vitathatott volna meg, egyenjogúan, közös felelősséggel?

2. Miért nincs a kötvénykibocsátás és a pénzbefolyás óta eltelt időben az előző ponttal azonos tartalmú anyag, többrétű, sokoldalú, demokratikus megvitatási lehetőséggel?

3. A város lakó és szakemberei miért nincsenek bevonva, hogy Ők mit akarnak vagy legalábbis mit javasolnak fejleszteni (közmeghallgatás, érdekképviseletek, civil szervezetek, érdeklődő bajaiak, lakossági fórumok városrészenként, Tv kerek asztal megbeszélések) ?

4. Az előző városvezetéstől megörökölt és 2007-es tervezett 1 milliárdos, majd utolsó negyedévre 814 milliós illetve év végére (szerencsére, de sajnos nem a tudatosság miatt!) 600 millióra csökkent és 2008-ra is kiható működési hiány újabb hitelfelvételt igényel. A 2007-es és a 2008-as, maximum évi 900 milliós, év végével vissza nem fizetett folyószámlahitelünkből képződő rövidlejáratú hitelek is adósságszolgálatot keletkeztetnek. Így háromféle módon keletkezik újabb,visszafizetendő adósságszolgálat: kötvényből, költségvetési hiányból, folyószámlahitelből. Nincs pontosan kimutatva, hogy a 2007-es, tervezett, mintegy 1 milliárdos költségvetési hiány csökkenését milyen tényezők okozták. Vélelmezem, hogy a váratlan iparűzési adó növekmény 200-300 millió, de vajon mennyi a gazdálkodási ésszerűsítésekből fakadó, tartós megtakarítás. Ugye, ha ezt kimutatnák, úgy az ebben közreműködők alkalmatlansága, koncepciótlansága is kiderülhetne, ami a szomorú valóság! Vajon miért nincs előttünk egy naprakész átfogó gazdasági helyzetelemzés, amely az önkormányzat valós helyzetét mutatja be, hiszen az önkormányzati törvény 91.§.-a szerinti négyéves gazdasági programot évente aktualizálni lehet és ésszerűen, megfelelő gazdálkodói szemlélettel kell is a mai magyar és világgazdasági folyamatok változásai miatt is?

Idézet a törvényből: ….„A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”

5. Amennyiben a fentiekre nem kapok érdemi választ legkésőbb 30 napon belül és olyan érdemi anyagokat, melyek megfelelnek a képviselői jogegyenlőségnek és azonos informáltságnak valamint az egyetemleges felelősségem vállalhatóságát, kötelezettségeim teljesíthetőségét nem biztosítja, úgy a BTK, az Önkormányzati Törvény, az ÁHT és más vonatkozó önkormányzati jogszabályok alapján megfontolom a különböző, érintett hatóságoknál a feljelentést, jelentős lakossági kör terhére, jelentős összeggel elkövetett hanyag és felelőtlen károkozásért, érdeksérelemért.

Idézet az önkormányzati törvény magyarázatából-indoklásából: ….” Az Államháztartási Törvény elvei: a pénzügyi egyensúly elősegítése, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése, a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság. Ezek az alapelvek az államháztartás egészére, így a helyi önkormányzatokra is vonatkoznak”.

6. Egyúttal bejelentem, hogy külső szakértőt kívánok igénybe venni az önkormányzat költségvetési koncepciójának, költségvetésének és gazdálkodásának felülvizsgálatára, az önkormányzati törvény szerinti jogaim alapján. A szakértőt várhatóan a hivatalosan regisztrált önkormányzati csődgondnokok közül kívánom kiválasztani. Kérem ennek díját betervezni a 2008-as költségvetésbe, előzetesen 1 millió forint keretszámmal.

Ezúton jelentem be, hogy az SZMSZ szerinti hozzászólási jogommal élni kívánok 3 percben a február végi testületi ülésen.

Baja, 2008.02.24.

Várhalmi A. Miklós
pártfüggetlen önkormányzati képviselő