„A perzsák elleni háború útvonaláról egyedül Isidorus ír, ami szerint az avarok a Dontól indulva törtek át a Kaukázuson.”

 

Izidor nem a perzsák elleni háborúról ír, hanem arról, hogy a korábban hunoknak nevezett avarok áttörtek a Kaukázuson. Nem írja, hogy milyen irányban törtek át. Toposznak minősíthető híradása szól továbbá ennek a népnek a húszesztendős „keleti” uralmáról. Végezetül pedig előadja, hogy a var-khunok korábban a Tanaisz és a masszagéták között éltek. Nem ír Don folyóról, hanem csak Tanaiszról ír:

 

„A hugnokat [Hugnos] azelőtt hunoknak [Hunnos] hívták, végül azonban királyukról avaroknak [Avares] nevezték el őket. Ezek előbb a távoli Maiótisznál a fagyos Tanaisz meg a masszageták szörnyű népei között laktak. Azután sebes lovaikkal a Kaukázus szikláin áttörtek, bár [Nagy] Sándor záró erődítései a vad népek útjába akadályt gördítettek. Keletet húsz éven át tartották hatalmukban, s az egyiptomiaktól meg az etiópoktól évenként adót szedtek.”

 

Arrianosz hitelesnek elfogadott közlése szerint (IV, 16) az Amu-darja és a Szir-darja – vagyis az Óxosz és a Tanaisz-Jaxartész – között éltek a masszagéták („Σκυθων των Μασσαγετων καλουμενων”). Alexandrosz azt követően támadt rájuk, hogy sztyeppei módszereket követve a sátorbőrökből tömlőket varratott, és azokon úsztatta át az előbb említett folyót. Annak hat sztadionnyi – vagyis 1110 méteres – szélessége, mélysége, erős sodrása és talajának laza volta ugyanis nem tette lehetővé, hogy hidat verjenek rajta.