Ebben is lemaradtunk: az OECD szerint kevés a magyar diplomás
2008. február 27. 08:29

MNO

Nem csupán gazdasági teljesítményünk marad el a fejlettebb államokétól. Hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest átlagosan sokkal kevesebben szereznek diplomát – derül ki az OECD jelentéséből. Igaz, a szerencsések legalább könnyebben jutnak munkához.

Amíg Magyarországon a felsőfokú képesítést szerzettek aránya a 25–64 év közöttiek körében 17, addig az OECD-tagállamokban 26 százalék – derül ki a legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet Oktatási körkép 2007 című jelentéséből. A fiatalabb korosztályokban (25–34 év) még jelentősebb az elmaradásunk – a magyar 20, az OECD-átlag 32 százalék, igaz, ez utóbbi adat javulására lehet számítani. 1995–2004 között ugyanis megduplázódott az egyetemekre, főiskolákra beiratkozottak száma, így a diplomát szerzők aránya már három éve elérte az OECD-átlagot. Az persze más kérdés, hogy ennél több hallgatót már képtelenek fölszívni a felsőoktatási intézmények, sőt a tandíj bevezetése visszavetette a fiatalok jelentkezési kedvét – írja a Világgazdaság.

A szakértők szerint eltorzult a képzési szerkezet is, túl kevesen kapnak természettudományos oklevelet. A szervezet jelentése mindezt jól alátámasztja. A népesség arányában hazánkban a legkisebb az ezen a területen felsőfokú végzettséget szerzettek aránya: a 25–34 év közöttieknél mindössze 695-en vannak 100 ezer emberre vetítve. Ez kevesebb, mint bármely más OECD-tagállamban, és nem éri el a tagországok átlagának a felét.

Magyarországon a 30–44 év közötti, egyetemi diplomát szerzettek jövedelmi előnye a középfokú végzettségűekkel szemben 125 százalék, ez a legnagyobb különbség a tagállamok körében. S nem mellékes: a felsőfokú képesítésűeknek sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mint azoknak, akik csak érettségiztek. Az elemzés arra is rámutat, hogy mindezen előnyöket inkább a férfiak élvezhetik, mint a nők. A fiatalabb korosztályban például a magasan kvalifikált nők keresete a férfiakénak mindössze 83 százaléka.

Magyarország hallgatóimportőrnek számít, hiszen sokkal többen érkeznek ide külföldről (13 601), mint ahány honfitársunk tanul a határainkon túl (7906). A legtöbb külföldi diák a szomszédos országok magyar lakta területeiről (Romániából 3171, Szlovákiából 2341, Ukrajnából 1294) jött. Körükben a legnépszerűbb szakterület az egészségügy és a szociális gondozás. A hazai fiatalok legvonzóbb célpontja Németország (36 százalék), Ausztria (14) és az Egyesült Államok (12).

(vg.hu)