Ha ugyanarra a téglára gondolok, ami épp most van fennforgás közepette, akkor az jóval kevésbé hajlamos a porlásra és a morzsolódásra, mint bármelyik másik fajta. Az a tégla valahogy másképp néz ki mint egy átlagos, arányaiban vékonyabb, de szélesebb, és van az egyik lapján két hosszanti dudor. Nincs azokkal semmi baj, strapabírók, bírják a lángot és egyebeket is, viszont nem igazán ragad meg rajtuk a vakolat, vagy más burkolás, tehát elég sok kell belőle, ha abból akarja a pacák csinálni magát a tűzteret.