DEKE - Phoenix KK
87-66 (18-17, 21-21, 24-10, 24-18)
DEKE: Erdei 5/3, ÁDÁM 12/12, TÓTH G. 20/15, Kovács I. 4, KENNERLY 25. Cserék: KALUHA 5/3, Kóthay 3/3, Varró 6, Balogh A., Gócs 3, Becsky, Takács D. 4. Vezetőedző: Walke Károly.
Walke Károly: Az első félidei szendergés után visszaállt a rend. Az egész csapatnak gratulálok az alapszakaszbeli teljesítményéért.A mérkőzés felvezetéséhez tartozik, hogy ezúttal az összes eddig támogatott alapítvány meghívást kapott a meccsre. Ezúttal a „Tripla esély” tehát nem a pontok után kapott ezer forintosokról szólt, hanem az össznépi meccsnézésről. A Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Fényfelé Alapítvány, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, az Életfa Egyesület, Keresztény Ifjúságért a Jövõért Alapítvány és a Debreceni Szegényeket Támogató Alapítvány volt a meginvitáltak között.
A mérkőzésen nem kapott szerepet egyik frissen igazolt játékosa sem a DEKE-nek, ám a padon ott gubbasztott civilben Patrick Lefler és Michael Adoyele Oluwaseyi - eleinte keveset tapsikolva. Történt ugyanis, hogy a két, egyelőre csupán drukkoló kosarasnak kevesebb oka lehetett az örömre az első félidőben. Bár jól indult a meccs (5-4-es tiszaújvárosi vezetés után a mieink robbantottak, és 13-5-ig meg sem álltak), mégis, a szívósan kosarazó vendégek gyakorlatilag végig egálban tudtak maradni az olykor gyermeteg hibákat is vétő hazaiakkal. Molnár László az egész mérkőzésen dicséretesen küzdött a palánk alatt a debreceni magas emberekkel (leginkább Joe Kennerlyvel gyűlt meg a baja), és Magyar László is jó formában dobott (6 triplával kínált meg minket összesen).
A DEKE részéről az első negyedben Joe tartott bemutatót agresszív és eredményes centerjátékból (kétszer zsákolt is, főleg a támadómunkája volt dicséretes, már tíz perc alatt 10 pontig jutott), ám emellett időnként elfelejtett védekezni a csapatunk. Holott az egyik legnagyobb fegyvere a mieinknek éppen a kutya kemény védekezése, ha arra nem fektet hangsúlyt a gárda, olyan csúnyaságok fordulhatnak elő, mint most is: a lelkes Phoenix KK a félidőben egy pontos hátrányban volt csupán – ráadásul teljesen megérdemelten tette nyílttá a meccset.
Mindkét gárda remekül dobott távolról (nem meglepő, talán ennél a két csapatnál vannak a legjobb hárompontos dobók a keleti régióban). A lepattanózás terén sem volt lényegi különbség a DEKE és a Tiszaújváros között, sőt a büntetőket például egyértelműen pontosabban értékesítették a vendégek (ráadásul többször is állhattak oda a büntetővonalra). Viszont a mieink sokkal több labdát szereztek, és ezekből jó párszor le is tudták indítani ellenfelüket, emellett a kétpontosok, azon belül is a palánk közeli dobások szintén a mi fölényünket hozták. Gyakorlatilag ezzel nyertük meg a meccset, vagyis ezúttal – bár a triplákat is szórták becsülettel a fiúk – nem a távoli, hanem a közeli, brusztolós kosarak révén értünk révbe.
A második félidőben hamar visszavette a meccs irányítását a csapatunk, a záró felvonásban pedig már a fiatalok is szebbnél szebb akciókat vezettek a vendégek gyűrűje felé. Varró Levente és Kaluha Csaba (figyelem, Csaba már 21 percet kapott edzőjétől) egyik parádés összjátéka végén előbbi szerzett kosarat, de Kóthay László is megmutatta, hogy van benne spiritusz, midőn egy homályba hulló tripla-kísérletét követően a következő támadásnál ugyanonnan, ám sokkal pontosabban engedte el az újabb löketet, ami ezúttal csont nélkül csapódott a hálóba. Ezek is fontos momentumok. Mint ahogy fontos az is, hogy Tóth Gábor és Ádám Béla újfent hárompontos-bemutatót tartott a meccsen, Joe Kennerly talán az ittléte legjobb centermunkáját mutatta be, amiben társa volt a leginkább a támadólepattanók szedésében jeleskedő Takács Dániel is. Ja, és Gócs Lajos egyszer zsákolt!
A mai napon minden keleti meccset egyszerre játszottak (a nyugatiaknál még vannak elmaradt találkozók ?!). A forduló előtt a DEKE, a Baja, az Óbuda, a Tiszaújváros és a Jászberény volt rájátszást érő helyen, és ez nem is változott, mivel a Berény és a Kaszások (Óbuda) nyert, a Tiszaújváros már mindenképpen felsőházi tagként érkezett Debrecenbe, de a Baja is hasonló cipőben járt, így szintén ott lesz a márciusban kezdődő következő szakaszban. A még tűzközelben lévő Honvéd a már biztosan csak a bent maradásért küzdő Szeged otthonában kapott nagy pofont (ha hamarabb eszmélnek a csongrádiak, simán felsőháziak lehetnének), így ő is ötön kívül maradt.
Hogy nyugaton a helyzet változatlan maradjon, még meg kell várnunk két találkozót, de a mostani, elméletileg utolsó fordulóban a Nagykanizsa meglepetésre idegenben verte azt a Meló Diákot, amely egyetlen csapatként tudta felül múlni az ottani első Veszprémet. Ebből is következik, hogy a Veszprém ezúttal sem kapott ki, bár nagyon rezgett a léc, mivel Sárváron, végül csak négy ponttal tudott győzni, de ez a lényegen persze nem változtat, csak egy vereséget cipel magával a következő körbe.
Egy dolog azonban biztos, a rájátszást az egész NB I/B magyarországi mezőnyében csupán egy alakulat kezdheti majd maximális ponttal: a DEKE!
A rájátszás sorsolását egy héten belül meg kell ejteni, vélhetőleg péntek körülre megtörténik ez is.
A DEKE addig is edz (bár kisebb pihenő belefér majd a következő napok menetébe). Hétfőn feltesszük a honlapra Gócs Lajos és O. Nagy Ferenc vasárnap délelőtti, a Friss Rádióban megejtett beszélgetése hanganyagát. A nagycsapatról pedig új csapatfotó készül! Addig is, a három külföldi srácról találtok egy közös képet a Galéria NB I-es almenüjében.
